Hótakaró nélküli, őszi vetés. Összeolvad a tél a tavasszal?
Fotó: Veres Nándor
A mezőgazdaságban is szembetűnőek az éghajlatváltozás következményei: a nagy nyári aszályt csapadékszegény, enyhe tél követte, emiatt tovább romlik a termőtalajok vízháztartása. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint rá kell venni a mezőgazdasági termelőket az új agrotechnikai módszerek elsajátítására, amellyel ellensúlyozhatók a klímaváltozás negatív hatásai.
2023. január 05., 19:432023. január 05., 19:43
2023. január 06., 14:012023. január 06., 14:01
Immár több éves trend, hogy enyhe telek váltják egymást, miközben régi idők szép emléke marad a vastag hótakaró. Az éghajlatváltozást egyre inkább megsínyli a mezőgazdasági termelés is. Az agrármeteorológusok a 20. század legszárazabb esztendejének az 1946-os évet tartják Európában, a 21. században pedig a tavalyi esztendő érdemelte ki ezt a titulust. Valójában azonban nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, hiszen csupán bő két évtized telt el az új évszázadból, az éghajlatváltozás terén pedig sok jót nem ígérnek a szakemberek. A mindent felperzselő nyári asztály teljesen felborította a talaj vízháztartását, amit csak részben tudott pótolni a csapadékosabb ősz.
A heteken át tartó, meleg időjárás látszólag jót tesz az őszi vetésű gabonának, de a tartós nappali hideg hiánya miatt a gyorsabban fejlődő haszonnövényekben jelentős kárt okozhat egy hirtelen, hótakaró nélküli nagy lehűlés. A gyümölcsösökben a korai virágzású csonthéjasok kerülhetnek veszélybe, amelyeknél a tartósan meleg időjárás miatt január végén megindulhat a rügyduzzadás.
Idén még foltokban sem találunk havat az erdélyi gyümölcsösökben
Fotó: Makkay József
Laskovics István érmihályfalvi agrármérnök, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza az enyhe telek legnagyobb veszélyét abban látja, hogy a rengeteg kártevő nem pusztul el. A tartósan fagyos teleknek a mezőgazdaság esetében a legnagyobb hozadéka az, hogy minimálisra csökkenti az áttelelő kórokozók számát. Egy kemény tél után az őszi vetésekben és a gyümölcsösökben erőteljes a tavaszi vegetáció beindulása, egészségesebbek a növények, így jóval kevesebb növényvédelmi beavatkozásra van szükség. Ha kemény a tél, egészségesebb élelmiszert fogyaszthatunk.
Az érmelléki falugazdász szerint az éghajlatváltozás következményeként ,,egy csomagban” kell látnunk a nagy nyári aszályokat és az enyhe, hó nélküli teleket. Mindkettő számottevő károkat okoz a mezőgazdaságban.
hiszen ha éjszaka –10 és nappal +10-15 Celsius-fokot mérünk, a rövid idő alatt bekövetkező 20-25 foknyi eltérés megviseli a növényeket. Az őszi vetéseknek jót tesz ugyan a hideg, fagyos időjárás, de hótakaró nélkül, a hirtelen érkező –15-20 C-fokos fagy nagy károkat okozhat” – magyarázta lapunknak a partiumi agrárszakember.
Az éghajlatváltozás miatti termésveszteséget új agrotechnikai módszerekkel lehet kivédeni, illetve a kárt csökkenteni. Ez elsősorban befektetést és szaktudást igényel, mindkettőből azonban hiányt szenved a hazai gazdatársadalom. Laskovics István a talaj vízmegtartó képességét növelő, mélyszántás nélküli, új agrotechnikát szorgalmaz, amely olyan vidékeken jelenthetne áttörést, ahol nincs lehetőség öntözésre. Erdély szántóföldi növénytermesztésének nagyobb része azonban ilyen.
„A kisgazdák egy tavalyihoz hasonló, újabb aszályos esztendőt már nem bírnának el, mert nincsenek tartalékaik. Az egymást követő, nehéz mezőgazdasági évek elsősorban a kisebb területeken termelő gazdákat rostálják ki” – figyelmeztet a falugazdász.
Nyári emlék egy érmelléki barackfa-kültetvényről. Itt sikeresen védekeztek a tavaszi fagykár ellen
Fotó: Makkay József
Kiss Miklós kertészmérnök, Felső-Küküllő-menti falugazdász, gyümölcstermesztési szakember szerint hosszú évek óta beállt trend része a mostani ennyhe téli időjárás. Amely számos negatív hatást gyakorol a gyümölcstermesztésre, de a szakember szerint különbséget kell tenni a vállalkozásszerűen művelt és a szakszerűen gondozott telepítések, illetve a házi gyümölcsöskertek között.
„Míg egy háztáji gyümölcsös gyakran a szükséges növényápolási munkák elmaradása miatt terem csak két-három-négyévente, addig az agrárvállalkozásként működő gyümölcsösben egy évben sem lehet terméskimaradás. A szakemberek folyamatosan alkalmazkodnak az időjáráshoz.
– magyarázta a Krónikának az RMGE Maros falugazdásza.
Aki gyümölcstermesztésből akar megélni, fel kell készülnie az új kihívásokra. Ami a szakember szerint a telepítést megelőző tervezéskor azzal kezdődik, hogy fagyzúgos helyekre nem kerülhet korai virágzású, fagyérzékeny gyümölcsfa, elsősorban barack. Kiss Miklós szerint az enyhe téli időjárás miatt korábban rügyező gyümölcsfák fagykárosodása nem újdonság, a megelőzésnek évtizedek óta hatékony szakirodalma van. „Az időjárásváltozással kapcsolatos hírek miatt nem kell félreverni a harangokat. Ha megfigyeljük, a haszonnövények is hozzáidomulnak az időjárás szeszélyeihez.
Olyan gyümölcsfajokat és fajtákat kell választania, amelyek jól bírják az adott település mikroklímáját. Kísérletezni kell, amíg megtaláljuk a megfelelő választ” – érvel a marosszéki mezőgazdasági szakember.
OMSZ: a túl enyhe idő kifejezetten káros mezőgazdasági szempontból
Bár január eleje szokott a statisztikák szerint az év leghidegebb időszaka lenni, 2023 tavaszias idővel és melegrekordokkal kezdődött Magyarországon is, és komolyabb lehűlés a következő 8-10 napban sem várható. „Márpedig a túl enyhe idő az évnek ebben az időszakában kifejezetten káros mezőgazdasági szempontból” – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében. A honlapjukon megjelent közlemény szerint a múlt hét időjárása az enyhe időről és a melegrekordokról szólt Magyarországon, a hőmérséklet csúcsértéke délnyugaton több napon is 15 Celsius-fok fölé emelkedett, és többször is megdőltek napi melegrekordok. Számottevő talajfagy eddig a télen nem volt az országban, csak a fölső néhány centiméteres réteg fagyott meg átmenetileg néhány kevésbé felhős éjszakán. Felhívták a figyelmet: a tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. Megjegyezték: a túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes, délnyugaton ugyanis egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése már beindult, fagyokra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon. „Délnyugaton már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten ez a növény még nyugalomban van” – írták.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!