Elvitte az árvíz az idei búzát

Az elmúlt hetek árvizei miatt a vártnál kisebb búzatermést takarítanak be az idén – közölte a mezőgazdasági minisztérium. A tárca most azzal számol, hogy az idei búzatermés 6 millió tonna körüli lesz a tavalyi 5,2 millió tonna után. Eddig 6,7 millió tonna idei búzatermésről szóltak a hivatalos becslések. Az agrártárca legfrissebb adatai szerint az elmúlt hetek árvizei több mint 60 ezer hektár mezőgazdasági földterületen okoztak károkat.

Jelentős a terméskiesés Háromszéken

A szeszélyes időjárás, a hónapok óta tartó esőzések miatt jelentős termés-kiesésre számítanak Háromszéken is. A gazdák késnek az aratással, s mint mondják, a megye termőföldjein kevés búza termett, és az is gyenge minőségű. Könczei Csaba, a Kovászna megye mezőgazdasági igazgatóság megbízott vezetője a Krónikának elmondta, három héttel maradtak el az aratással és csépléssel, mert a nedves földeken nem tudták használni a gépeket. 

Jelenleg a gabonafélékkel bevetett 20 ezer hektáros terület alig 40 százalékán fejezték be az aratást, holott normális körülmények között augusztus elejére be szokott fejeződni a kalászosok begyűjtése. A szakember szerint körülbelül 30 százalékos terméskiesésre lehet számítani. Könczei Csaba elmondta, a megtermett gabona 8–10 százaléka már a kalászban kicsírázott, az ilyen búza a sütőiparban már nem használható, így csak az állatok takarmányozására alkalmas.

Kovászna megye a krumpli hazájaként ismert, de a termelők egyre inkább előnyben részesítik a gabonát – ez derül ki legalábbis a mezőgazdasági igazgatóság felméréseiből. Ennek a tendenciának a legfőbb oka, hogy a búzára kevesebbet kell költeni. Azonban a búzáért sem fizetnek sokat, a termelők jó esztendőkben is mindössze 10–15 százalékos profittal tudtak túladni rajta.

Közepes terméshozam Szatmár megyében

Szatmár megyében közepesnek mondható az idei búzatermés – nyilatkozta lapunknak Székely István agrármérnök, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársa. Augusztus elejéig a termés 75 százalékát sikerült a megyében betakarítani, úgy, hogy 2009 őszén összesen 28 ezer hektáron vetettek búzát a megyében – tudtuk meg a szakembertől. Az átlagtermés hektáronként körülbelül háromezer kilogramm, ez közepesnek mondható, hisz ideális esetben öt, öt és fél ezer kilogrammot lehet aratni.

Ez a mennyiség azonban nem jellemző a megye egész területére, a rossz időjárás miatt sok esetben ennél jóval kevesebbet, csupán a felét gyűjtöttek be hektáronként, ezek a gazdák veszteséggel is zárhatják az évet – fejtette ki az agrármérnök. Ami a termény minőségét illeti, a Nagykároly környéki gazdák búzatermése rendelkezik a megfelelő tápanyagokkal, és jó minőségű liszt nyerhető belőle. A megye többi vidékein az esős időjárás miatt nem tudták idejében betakarítani a gabonát, ezek gluténtartalma sokkal alacsonyabb – magyarázta Székely.

A szakember szerint a közepes termés ellenére nem lesz gond a kenyéralapanyaggal a megyében, mert néhány termelőegységben és gazdánál nagyobb menynyiségű gabona van tartalékolva, ők arra várnak, hogy tovább növekedjen a búza ára. Jelen pillanatban a kereskedők a gyenge termés miatt a búza kilogrammjáért egy lejt kérnek el, állításuk szerint még ez az ár sem fedezi a ráfordításukat. Székely Istvántól megtudtuk, hogy a magyarországi malomipar is érdeklődik a szatmári búza iránt, mert a szomszédos országban a viharos időjárás a termés jelentős részét tönkretette.

Egyelőre hozzájuk nem érkezett konkrét megkeresés, azonban az a hír járja, hogy a megyében több gazda is kötött szerződést a magyarországi felvásárlókkal, hatvan banit kapva a búza kilójáért. A szakember szerint még nem tudni, mennyi lesz a végső mennyiség, a megyének körülbelül százezer tonna búzára van szüksége, hogy egy évre biztosítva legyen a lakosság kenyér- és egyéb pékáruszükséglete.

Árrekord a búzapiacon

A búzapiacon közel negyven éve nem tapasztalt áremelkedés következett be július elejétől augusztus elejéig. A londoni határidős árutőzsdén novemberi szállításra a búzaár hétfőn tonnánként 211 euróra nőtt, elsősorban az orosz, az ukrán és a kazah szárazság miatt – a három ország a világ tíz vezető búzaexportőre között van. A hétfői napi 8 százalékos emelkedés az utóbbi két év során a legnagyobb, június vége óta pedig közel 50 százalékkal nőttek a búzárak. Egy brit búzapiaci szakértő szerint – akit a Financial Times napilap idézett – 1972 óta nem fordult elő hasonló áremelkedés alig több mint egy hónap alatt.

Gyenge búzatermés várható Európában

Lefelé módosította az Európai Unió idei búzatermésére vonatkozó előrejelzését a Strategie Grains független francia elemző július közepén. Az intézet szerint az idén 129,5 millió tonna búzatermés várható az Unió tagállamaiban, ami elmarad a tavalyi 129,8 millió tonnától. A korábbi várakozás 133 millió tonna volt. A Strategie Grains szerint Németországban, a Benelux államokban, Franciaországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában a tartós szárazság rontott a hozamkilátásokon, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában pedig a hosszan tartó esőzés.  A németországi búzatermés várhatóan 24,1 millió tonna lesz a tavalyi 25,12 millió tonna után. A Strategie Grains a legnagyobb európai uniós búzatermelő Franciaország idei terméskilátását 370 ezer tonnával 35,1 millió tonnára rontotta a tavalyi 36,2 millió tonna után. A francia mezőgazdasági minisztérium 35,3 millió tonna búzaterméssel számol az idén. A bolgár mezőgazdasági minisztérium 4,0 millió tonnáról 3,5 millióra változtatta az idei búzatermésre vonatkozó becslését. A balkáni országban tavaly 4,0 millió búzát takarítottak be. A román mezőgazdasági minisztérium 6,7 millió tonnáról 6,0 millió tonnára módosította az idei búzatermés előrejelzését. Romániában tavaly kevesebb, 5,2 millió tonna búzát arattak le.

Kevesebb krumpli lesz Háromszéken

A krumplitermelők is jelentős terméskieséssel számolnak Háromszéken – közölte Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Mint mondta, sok helyen megtámadta az ültetvényeket a burgonyavész. Ugyanakkor a krumpli egy része a sok eső miatt már a földben elrothadt. Könczei Csaba elmondta, csak a nagytermelőknek volt pénzük, hogy megfelelően védekezzenek a gombás betegség ellen, legtöbb gazda azonban ezt nem tudta megengedni magának. A kedvezőtlen időjárás miatt a korán termő fajtákat sem tudták még kiszedni.