Fotó: Krónika
A gazdák kérik, hogy 50%-kal növeljék a tej felvásárlási árát. Mint mondta, elfogadhatatlanná vált, hogy a tej fogyasztói árát a nagy feldolgozók és nagybani kereskedõk tetszés szerint emelik, ez pedig a kistermelõk felszívódásához vezethet. Dorel Secarã szerint ahhoz, hogy a kistermelõk ne jussanak csõdbe, az EU-elõírásoknak megfelelõ tej literéért legkevesebb 1,5 lejt, míg a nem EU-konform tejért literenként legalább egy lejt kellene kapniuk. Ezzel szemben a felvásárlók legfeljebb 0,75 és 1,3 lej közötti árat hajlandóak fizetni a nyersanyagért, míg például a feldolgozott édes tej ára a kereskedelemben a literenkénti 4 lejt is eléri. Secarã szerint a tej felvásárlói ára igen alacsony, ami nem kedvez a termelõknek. Ezzel szemben – vélekedik a szakember – „a feldolgozott tej és a tejtermékek ára indokolatlanul magas\". Az FCBR elnöke elismeri, hogy a nyersanyagok drágulása miatt a termelõknek ugyan emelniük kell a tej árát, de ennek még nem kellene feltétlenül a feldolgozás utáni végtermék ára növekedéséhez vezetnie. Dorel Secarã abbéli véleményének adott hangot, hogy a tejfeldolgozás egész folyamata átláthatatlan, ilyen körülmények között pedig a tejfeldolgozók, de különösen a kereskedõk önkényesen igen magas árréseket alkalmaznak. A tiltakozás országszerte ma kezdõdne a legfontosabb tejfeldolgozó vállalatok – Friesland (Kolozsvár), Danone (Bukarest), Tnuva (Popeºti-Leordeni), La Dorna (Bákó), Albalact (Gyulafehérvár) és Hochland (Segesvár) –, valamint a Mezõgazdasági és a Pénzügyminisztérium székháza elõtt. „Tarthatatlan a szarvasmarhatartók helyzete, lassan oda jutottunk, hogy majdnem ingyen dolgozunk\" – mondta Secarã, aki hozzátette, csak a kolozsvári tiltakozásra több mint ezer kistermelõt várnak a Friesland tejfeldolgozó vállalat épülete elé. „Nem akarunk zavargásokat, csupán a hangunkat akarjuk hallatni\" – jelentette ki. A Romániai Szarvasmarha-tenyésztõk Szakszervezetének elnöke elmondta még, amennyiben tiltakozó akciójuk nem lesz eredményes, a gazdák beszüntetik a tejszállítást azon vállalatokhoz, amelyek nem hajlandók több pénzt fizetni a tejért. (fotó: Antal Erika)
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.