Fotó: mti
A kedvező időjárásnak köszönhetően minőségét és mennyiségét tekintve is a vártnál jobb cseresznyetermésről számolnak be idén a romániai gazdák. Jelenleg tele vannak a piacok az ízletes gyümölccsel, kilogrammjáért 6–8 lejt kérnek az eladók.
2015. június 25., 13:172015. június 25., 13:17
A kolozsvári piacon megtudtuk: a cseresznyeárusok közül legtöbben a déli megyékből érkeznek hatalmas mennyiségű portékával, velük főleg a Beszterce-Naszód megyei gazdák versengenek. Egy Magyardécséről érkezett cseresznyetermesztő elmondta, az értékesítést meglehetősen nehezíti, hogy az idei évtől bevezetett termelői igazolvány alapján csak a termesztő vagy első fokú rokona árulhatja a megtermelt portékát a piacon.
„Sokan nem tudják vállalni a piacolást, emiatt legtöbben már a faluban eladják a leszedett mennyiséget a viszonteladóknak, akik aztán sokkal drágában adják el a piacon a cseresznyét” – panaszolta az egyik árus. Szerinte a mezőgazdasági minisztérium hiába próbálja megnehezíteni a viszonteladók életét, a végén úgyis a kistermelők járnak rosszul. „A cseresznye nem áll el, így minél hamarabb el kell adni. A viszonteladók így olcsón felvásárolhatják a gyümölcsöt, majd 3–4 lejjel többért el tudják adni, mivel könnyen eljutnak a klienshez” – összegezte.
A romániai piacokon egyébként már magyarországi cseresznyét is vásárolhatunk, a nemzetközi hírű nagykörűi termés egy része ugyanis – a nyugat-európai érdeklődés csökkenése miatt – a Magyarországgal határos országokba kerül. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere az MTI-nek elmondta, a Tisza-parti községben tart a cseresznyeszüret, a helyi ültetvények túlnyomó többsége nagy szemű, ropogós germersdorfi fajta, amelynek termését idén közepes mennyiség és az átlagosnál valamivel jobb minőség jellemzi.
Az érés idején és a szüret kezdete óta lehullott eső ellenére a gombabetegségek nem jelentek meg tömegesen, és a szemek sem repedtek ki – tette hozzá. Jelezte, hogy a gazdák többségének az exportnál elvárt 24 milliméter feletti átmérőjű szemméret teljesítése sem okoz gondot, miután a gyümölcsök zöme eléri a 26-28 millimétert.
A polgármester hangsúlyozta: a magyar piac telített, a községben termett cseresznye túlnyomó részét exportálják. „A külföldi piacok jelentősen átrendeződtek az elmúlt években, a korábban meghatározó osztrák, német és olasz export aránya, hasonlóképpen a litván és lett kivitel elenyészőre csökkent. Ugyanakkor meredeken emelkedik a környező országok súlya az értékesítésben. A 400-500 tonnára becsült idei termés mintegy kétharmadát Romániába szállítják, emellett Lengyelországban és Szlovákiában is van kereslet a körűi cseresznye iránt” – közölte Veres Nándor.
A községben található egyébként Magyarország legnagyobb, összességében kétszáz hektárt meghaladó cseresznyése, ahol négy-öt féle terem a gyümölcsből. Nagykörű büszkélkedhet az ország egyetlen, hetvenhét féle cseresznyefát felvonultató cseresznyefajta-gyűjteményével is.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!