Brüsszeli mentőöv tejtermelőknek

Bizottsági források szerint a félmilliárdot abból az összegből akarják kiutalni, amit – még a tejkvóta-rendszer hatálya alatt – a kvótákat túllépők fizettek be büntetésként. Ilyen pénzek kifizetéséhez nem kell a tagállamok hozzájárulása.

Az agrárminiszteri tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint a tagországok képviselői kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy növeljék az állami támogatásokat a tejszektor számára. Az is biztossá vált az ülést követően, hogy a tejkvóták rendszerének egyszer s mindenkorra vége. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előrelépésként értékelte az Európai Bizottság intézkedését.

„A csomag a tervek szerint a tagállamokra lebontott, célzott támogatási borítékokat tartalmaz majd, amelyeket a tagállamok döntése alapján oszthatnak szét a tagállamokban” – közölte az államtitkár. Elmondta, hogy emellett új, magántárolási konstrukciót vezetne be a brüsszeli bizottság a tejpor, a sajt és a sertéshús esetében. Nagy István szerint a fő hangsúly most a tejtermelők megsegítésén van, mert ők már lassan önköltségi áron sem tudják eladni terméküket.

Törvényjavaslat újracímkézésre 
A romániai szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöke, Claudiu Frânc bejelentette: törvényjavaslatot dolgoznak ki a tejtermékek címkézésére vonatkozóan. Az egyesület elnöke szerint a vásárlókat becsapják a tejtermékek között kínált, de valójában tejet nem tartalmazó termékekkel, s ezt szerinte egy új jogszabállyal lehetne megoldani. Az egyesület egyébként felmérést készített, amely szerint a szupermarketek polcain lévő tejtermékek csaknem harminc százaléka egyáltalán nem tartalmaz tejet.

Az ülés egyébként több órás késéssel kezdődött. Előzőleg a nyomott tejárak miatt traktoros felvonulással tiltakozó tejtermelő gazdák hatalmas felfordulást okoztak a hétfő reggeli csúcsforgalomban egyes Brüsszelbe vezető, illetve brüsszeli közutakon.

Mintegy kétszáz traktor vonult a kelet felől Brüsszelbe vezető autópályán a belga főváros EU-negyedébe, ahol a nap folyamán utcai és köztéri incidensek követték egymást. Egyes radikális demonstrálók autógumikat égettek, a rendőrök könnygázt vetettek be.

Az EU-ban, mint ismeretes, idén tavasszal megszüntették a termelés felső tűréshatárait tagországonként kijelölő kvótarendszert. Emellett nehézségeket okoz az uniós országok mezőgazdasági termékeire kivetett orosz importstop is.

Amint arról a Krónika is beszámolt, a romániai gazdák több alkalommal is tüntettek a tejkvóta eltörlését követően. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a gazdák a kis- és közepes gazdaságok jövője miatt is aggódnak: úgy vélik, a kormány egyáltalán nem védelmezi az érintetteket, a tejkvóta megszűnésével pedig a külföldről beáramló tejipari termékek kiszorítják a piacról a helyi termelőket. Panaszkodnak a magyarországi gazdák is: a magyar termelők az önköltségi ár alatt, literenként 75 forintért adják el a tejet a feldolgozóknak – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Elmondta, a tej előállítási ára 90-100 forint literenként, ami egy hatékony gazdaságban 85 forint is lehet, de egy kevésbé modernben több mint 100 forint. Kifejtette, túltermelés és kínálati piac alakult ki, mert áprilistól megszűnt az uniós tejkvóta, továbbá az uniós döntéshozók nem számoltak azzal, hogy bevezetik az orosz embargót.