Jelenleg egy tonna liszt 1050 lej, míg néhány hónappal ezelőtt 750 lejbe került. Romániában idén is lesz búzaimport, annak ellenére, hogy a hazai termés lefedi a belföldi szükségletet – közölte a mezőgazdasági minisztérium. Idén a tavalyihoz hasonló, 2,5 millió tonnás kivitelre számítanak a szakemberek, külföldről becslések szerint 500–600 ezer tonna búza került romániai tárolókba.
Szatmár megyében legkevesebb harminc százalékos kenyérár-növekedést jósolnak a sütőipar képviselői. „A búza kilónkénti ára már harminc százalékkal magasabb, ezért magától értetődő, hogy a kenyér árát sem tudjuk majd alacsonyabban tartani” – nyilatkozta lapunknak Fastus Ştefan pékipari vállalkozó, a Backerei Fastus tulajdonosa. Mint mondta, csak azok a pékségek tudják majd olcsóbban adni a kenyeret, amelyeknek még van raktáron tavalyi búzájuk – tette hozzá a szakember.
Jelen pillanatban Szatmár megyében – az erdélyi megyékhez hasonlóan – hetven–nyolcvan banit kérnek a termelők a gabona kilójáért, míg néhány hónappal korábban 50 baniért is lehetett kapni. Mint kiderült, sokan még mindig visszatartják a termést, abban bízva, hogy tovább növekedik a búza ára. Ezért a Szatmár megyei malomipari egységek egy része felújítási munkálatok címén pár hétre igyekszik beszüntetni a tevékenységét, és megvárni, amíg kialakul egy stabil ár a gabonapiacon, s a termelők áruba bocsátják búzájukat. A többi megyében és a szomszédos Magyarországon is hasonló a helyzet a piacon, ezért egyelőre nincs lehetőség a búza utánpótlására. A Fastus pékség saját malommal rendelkezik a Szatmár megyei Szaniszlón, a búzát pedig a helyi termelői társulásoktól vásárolják fel – tudtuk meg a cégvezetőtől. Az idei termés a megyében jóval kevesebb és a minősége is elmarad a korábbi évekétől, legfeljebb közepesnek mondható – fejtette ki a Krónikának a szakember. Jelenleg egy kiló kenyér a pékség saját üzleteiben 2,5 lejbe kerül, az áremelkedés következtében azonban hamarosan el fogja érni a 3,2–3,5 lejes kilónkénti árat – magyarázta a vállalkozó. A kenyér árát az alapanyagon kívül azonban az előállítási költségek növekedése is befolyásolja, a hideg időszakban várható általános energia, gáz- és villanyáremelés szintén növelni fogja a kenyér árát. Fastus szerint a pékségek sokat spórolhatnának, ha fokozatosan átállnának a fatüzelésű kemencékre, ez lényegesen csökkentené a kenyér előállítási költségeit. A sütőipari szakember úgy véli, az áremelkedés nem fogja befolyásolni a keresletet, hiszen a kenyér még mindig olcsóbb, mint a hús, a lakosság számára pedig nélkülözhetetlen ez az alapélelmiszer. Egyetlen terület van, ahol érződik a kereslet csökkenése, ez pedig a sütemények piaca, itt az utóbbi időszakban tizenöt százalékos forgalom-visszaesést mértünk – tette hozzá Fastus.
A búza árának gyors emelkedése aggodalmat keltett, ám a világgazdaság „gyógyulása” megtorpanni látszik, az árukészletek pedig viszonylag bőségesek, ezért nincs ok riadalomra – írták a londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki gazdaságelemző és előrejelző központjának szakemberei legfrissebb tanulmányukban. „Idén a második negyedévben meredeken estek az árupiaci árak, majd júliusban megindultak fölfelé. Augusztus elején a búza 70 százalékkal többe került, mint június végén. A búza emelkedő ára alapvetően a keresleti-kínálati viszonyokat tükrözte, főleg az Oroszországban és más nagy termelőknél tapasztalt időjárási problémák miatt. Júliusban a gyengébb dollár is támogatta az árupiaci árakat. Sokan attól tartottak, hogy visszatér a 2007-es és 2008-as élelmiszerár-spirál – amikor az élelmiszerárak világszinten átlagosan 30-30 százalékkal emelkedtek mindkét évben – és vele a világszinten gyorsabb infláció. Úgy véljük, ezek az aggodalmak túlzottak, részint, mert a búza világpiacán az alapok eddig komolyan nem sérültek, részint mert a világgazdasági kilátások viszonylag gyengék” – olvasható az EIU elemzésében. |
Az Udvarhelyszéken működő pékségek képviselőitől megtudtuk: van, ahol már megdrágították a piacra kerülő termékeket, és olyan vállalatok is vannak, ahol tervbe vették a készítmények árának növelését. A vállalatok vezetői kivétel nélkül arról számoltak be a Krónikának, hogy az utóbbi hónapban már előfordult, hogy akár 40 százalékkal is drágábban vásárolták meg a legfontosabb alapanyagot, a lisztet. Egyelőre azonban, ahol még maradt a korábban, alacsonyabb áron beszerzett gabonából, ott abból sütnek, így áraik változatlanok, vagy legtöbb öt százalékkal emelkedtek. Szeptembertől viszont egészen biztos, hogy a búza- vagy lisztbeszerzés függvényében akár 15–30 százalékkal is többe kerülnek a péktermékek Udvarhelyszéken – közölték a pékségek képviselői. A gyártók azonban a drágulás ellenére sem számítanak arra, hogy megcsappanna a kenyér iránti kereslet, hiszen köztudott, hogy a székelység körében annyira népszerű ez az alapélelmiszer, hogy még krumplival is fogyasztják.
A háromszéki pékségek az év hátra lévő részében nem tervezik a liszt árának emelkedésével arányosan drágítani a pékipari termékeket. Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi-pékség tulajdonosa a Krónikának elmondta, a liszt ára az elmúlt hetekben összesen 50–60 százalékkal emelkedett Kovászna megyében, emiatt a vállalat által készített termékeket már akkor 15 százalékkal drágábban árulták a háromszéki boltokban. „Eldöntöttem, hogy ebben az évben már nem emelem az árakat, függetlenül attól, hogyan alakul a továbbiakban a búza és a liszt ára” – jelentette ki a megyeszékhelyi üzletember. Mint mondta, mindig legalább egy hónapra előre vannak liszttartalékai, ugyanakkor átvette a kilyéni malmot, és inkább a jövedelemből fedezi a legfontosabb alapanyag, a liszt drágulását. A szotyori Zoemia pékség sem tervez egyelőre további áremelést. Varză Emese társtulajdonos lapunknak elmondta, hétfőtől 10 százalékkal növelték az árakat, de ez elenyésző mértékben fedezi a liszt drágulását. „Csak egyik napról a másikra tervezünk, egyelőre kivárunk. Még nem tudjuk pontosan megmondani, hogy szükség lesz-e további drágításokra” – mondta az üzletasszony, hangsúlyozva, várhatóan a nagy cégekhez igazodnak majd: ha azok nem drágítanak, akkor a kisebbek sem tehetik, hiszen teljesen kiszorulnak a piacról.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.