Olcsónak ugyan nem mondhatóak a szőlészetben alkalmazott, a biogazdálkodás szabályait követő módszerek, azonban kétségkívül hatékonyak: idén például a kizárólag biotechnológiát alkalmazó krasznabélteki Nachbil borászat kitűnő minőségű és bőséges alapanyagból dolgozhatott.
2014. december 04., 12:402014. december 04., 12:40
Amint a cég igazgatója, Serli Csilla a Krónikának elmondta, annak ellenére sikerült jó termésátlagot elérniük, hogy egyáltalán nem számított könnyű évnek az idei a szőlőtermesztők számára. A Nachbil egyébként az egyetlen a térségben, mely hivatalosan is megkezdte a biominősítéshez szükséges átállást, mely – ha minden jól megy, és az ellenőrzéssel megbízott cég is elégedett lesz – három év múlva már a címkéin is feltüntetheti az új besorolást.
Amint Serli Csillától megtudtuk, a bioborok egyre keresettebbek a piacon, ráadásul cégük a kezdetektől fogva kerülte a túlzott vegyszerezést, így indokoltnak látták megtenni a lépést.
Vitaminkúra a szőlősnek
„Gyomirtót, rovarirtót és műtrágyát egyáltalán nem használunk, kizárólag természetes szerekkel dolgozunk, például különféle gyógynövénykivonatokkal, paraffinolajjal, baktériumszuszpenzióval, édesköményből és algákból készült permettel kezeljük a szőlőt” – fejtette ki az igazgató.
Rámutatott: míg a szokványos módszereket alkalmazók a vegyszereket a kórokozók elpusztítására használják, ők arra törekszenek, hogy a szőlőt erősítsék, a tőkéket javítsák fel, hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti ártalmakkal szemben. „Olyasmi ez, mintha valaki vitaminkúrát tartana” – ecsetelte a borász. Elmondta: műtrágya sem kerülhet emellett az ültetvényeikre, kizárólag istállótrágya, a gyomirtók alkalmazását pedig a kapálás „váltja ki”.
Mint megtudtuk, a 22 hektáron termelő Nachbilnél idén is sikerült az átlagtermésnek megfelelő, 60 ezer liter bor előállításához szükséges szőlőt leszedni, melyből zömében prémiumkategóriás ital készül. Érdeklődésünkre Serli Csilla elmondta: a biotermelők is kapnak állami támogatást az ágazatban, azonban úgy vélte, ez semmiképp nem fedezi azt a pluszt, amennyivel többet költenek a hagyományos módszereket alkalmazókhoz képest, főleg hogy a szerek többségét Ausztriából szerzik be.
Az igazgató szerint ez a hozzájárulás az átállási időszakban picivel több, mint 130 euró hektáronként évente. Hogy pontosan mekkora költséggel jár a biotechnológia alkalmazása, nem tudtuk meg, a szakértő szerint ugyanis most igyekszenek mindent összeszámolni, hogy kapjanak egy pontos képet a kiadásokról.
Termékek önálló karakterrel
„Nem igaz, hogy nem lehet biotermesztéssel jó borokat előállítani, csak nagyon oda kell figyelni, állandóan megfigyelés alatt kell tartani a szőlőt” – szögezte le az igazgató, aki azt is elárulta lapunknak, hogy a biotechnológiára való áttérés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a termőterület jellegzetességeit hűen tükröző úgynevezett terroir borok előállítására. Ezekre, mint elmondta, a talaj, a mikroklíma, a szőlőfajta és sok-sok egyéb tényező is hatást gyakorol, önálló karaktert kölcsönöz a terméknek, és nem utolsósorban érződik rajta a borász személyisége, törődése is.
Mint megtudtuk, a Nachbil társtulajdonosa és vezető borásza, Johann Brutler a jellegzetesen savas borokat adó krasznabélteki ültetvényén egyebek mellett évek óta termel kiváló Syrah bort, és ígéretes a fekete leányka is, melyet 2011-ben kezdtek el telepíteni, azonban már 2013-ban aranyérmet hozott számukra a rangos Kárpát-medencei borversenyről.
Az Európai Bizottság biotermeléssel foglalkozó állandó uniós bizottsága egyébként 2012-ben új szabályokat fogadott el az ökológiai borokra vonatkozóan. A rendelet meghatározza, hogy a borászati eljárások és anyagok közül melyek alkalmazhatók bioborok készítéséhez.
Tilos például a szorbinsav használata és a kéntelenítés, az ökológiai borok szulfittartalmának pedig – a maradékcukor-tartalomtól függően – literenként legalább 30-50 milligrammal alacsonyabbnak kell lennie a hagyományos módszerrel előállított borok szulfittartalmánál. Az EU-ban a bortermelés az utolsó olyan ágazat, amelyet még nem fednek le teljes egészében a biotermelési szabványokra vonatkozó uniós szabályok.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!