Aszálykárok: segélyt kaphatnak a gazdák

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter tegnap bejelentette, a tervezetben szerepel az öntözőberendezések működtetésére használt elektromos áram árának 20 százalékos, az öntözésre használt víz költségeinek 10-15 százalékos csökkentése, valamint az öntözőberendezésekre szánt pályázati alap 25-30 millió euróval történő növelése. A tervek szerint az állam hektáronként mintegy 50-60 euróval emelné meg a területalapú támogatás összértékét, amely így elérné a 170-180 eurót, és a tervezettnél korábban, már októbertől elkezdenék folyósítani az összegeket a gazdáknak. A legfrissebb felmérések szerint az aszály több mint 3 millió hektáron – a megművelt területek mintegy 40 százalékán – tette tönkre a termést.

Bankkölcsön APIA-igazolás alapján

Az intézkedéscsomagban ugyanakkor az is szerepel, hogy a támogatásra jogosultak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél (APIA) kiváltott igazolás alapján hektáronként 95 eurós kölcsönt kapjanak a bankoktól, amíg számlájukra megérkezik a területalapú támogatás. Ezenkívül a mezőgazdasági kistermelőknek szánt támogatás értékét is növelnék 100 lejjel, amit várhatóan még az egy hektárnál kevesebb mezőgazdasági területtel és 30 árnál kisebb parcellákkal rendelkező gazdák is megkapnak majd – közölte a minisztérium. A megnövelt összegű támogatások a legtöbb termék esetében legalább 80 százalék arányban fedeznék az aszály okozta kiesést, a krumplitermés – amelyet a leginkább sújtott a szárazság a székely megyében – esetében viszont nem lenne elegendő a terméskiesés, illetve a szárazság miatti többletkiadás lefedésére, az ugyanis a többszöröse a tervezett emelésnek.

Oda a krumplitermés nagy része

A Hargita megyei aszálykárok összértékével kapcsolatban még nincsenek pontos adatok, de azt már tudni lehet, hogy a szárazság által leginkább tönkretett krumplitermés átlaga 7-8 tonna lesz hektáronként, szemben a tavalyi 15-16 tonnás átlagterméssel – közölte Török Jenő, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, hozzáfűzve, hogy vannak viszont olyan területek is, amelyeken teljesen tönkrement az ültetvény. Gondot jelent az is, hogy az idei krumpli egy része nagyon apró. A rendkívüli aszály miatt a gazdák már kénytelenek voltak megkezdeni a krumpli begyűjtését, Hargita megyében még soha nem kezdődött olyan korán a krumpliszedés, mint idén – fűzte hozzá a szakember. „Le van száradva a föld feletti növény, nincs mi táplálja a gumókat” – mondja Nyikómalomfalva határában egy gazda, aki éppen ottjártunkkor indult a pityóka kiszedésére. „Azt mondják, ennél nagyobb nem nagyon lesz” – mutat egy galambtojás- méretű krumplira. Ez rövidesen, a pityóka kiszántása közben be is igazolódik, a lóeke felhasítja a száraz termőföldet, és noha kifordul belőle néhány közepes méretű burgonya is, sok közte a dió-, sőt szőlőméretű gumó. Semmi nem terem meg, a kukoricahéjban már zörögnek a magok és a kaszálók is kiszáradtak – mondja Sinka Áron.  A gazdák már a vadak és a tolvajok miatt is aggódnak: miközben tavaly még a szalma sem kellett senkinek, idén a rendkívüli aszály miatt már azt is megvásárolták volna, sőt egy közeli termőföldről éppen a napokban loptak el ismeretlenek több feltekert nagy szalmabálát.

A kukoricatermésnek már több mint 50 százalékát, a napraforgótermés legalább 30 százalékát tette tönkre az aszály országos viszonylatban.