Aszálykárok: fellépés uniós támogatásért

Fazekas az uniós tagállamok agrárminisztereinek ciprusi találkozóján beszélt az aszály sújtotta térség országainak képviselőivel, és a magyar előterjesztéshez várhatóan csatlakozik Románia, Csehország, Görögország, Málta, Portugália, Olaszország és Spanyolország is.

A felvetés lényege, hogy az Európai Bizottság valamennyi lehetőséget tekintsen át arra vonatkozóan, hogy miként segíthetnének a gazdákon. Példaként említette a miniszter, hogy az EU nyújthatna gyorssegélyt az uniós alapokból, például az EU Szolidaritási Alapjából, továbbá megfontolhatnák a környezetvédelmi előírások ideiglenes felfüggesztését is. Mint mondta, a ciprusi soros EU-elnökség az ülésen az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás kérdését állította középpontba, valamint a fenntarthatóságot a mezőgazdaságban.

A miniszter az ülésen ismertette Magyarország álláspontját arról, hogy fontosnak tartja a fenntartható vízgazdálkodást, a hatékony és takarékos öntözőrendszerek elterjesztését, a vízmegtartást segítő talajművelési módszereket, a szárazságtűrő növények mind szélesebb körű beillesztését a termelési szerkezetbe, a talajvédelem alaposabb figyelembe vételét, az uniós és a nemzeti talajvédelmi stratégiák összehangolását, továbbá azt, hogy a termőföldet alapvetően az eredeti célra, élelmiszer- és takarmánytermelésére kell felhasználni. A megújuló, biomassza-alapú energia előállítását elsősorban a helyi mezőgazdasági melléktermékek és a kommunális hulladékok felhasználásával kell megoldani, az energianövényeket a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken kell termeszteni – hangsúlyozta.

Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, a szárazág okozta károk enyhítésére nyújtott kormánytámogatás nagyon kevés, egyáltalán nem segíti a gazdákat. Rámutatott, akinek legalább egy hektár földje van, jogosult a hektáronként 100 lej kárpótlásra, de a támogatást csak legtöbb tíz hektárig folyósítják, tehát akinek 10 hektárnál több földje van, ezer lejt kap. „Ez Háromszéken nem enyhíti a gazdák kárát, hiszen a térségre jellemző krumpli- és cukorrépa-kultúrákra sokkal több pénzt kell befektetni, mint a gabonaföldeken” – mondta Könczei Csaba.

Az igazgatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági minisztériumot, hogy differenciáltan kellene meghatározni a támogatás összegét, ám azt a választ kapták, hogy ennél több kárpótlásra nincs pénz. Bajcsi Ákos csernátoni nagygazda elmondta, egy hektár vetőmagnak szánt krumpli termesztésének költsége 1800 lej, míg az étkezési krumpli egy hektárjának megművelése körülbelül 1200-1400 lejbe kerül. A gazda tavaly 1800 tonna krumplit szerződött le egy bukaresti chips-gyárnak, ám a szárazság miatt mindössze 900 tonnát tudott leszállítani.

A számítások szerint háromszor annyi burgonya kellett volna teremjen a földjein, hiszen tavaly a szerződést a kockázati tényezők figyelembevételével kötötték. A kéréseket Háromszéken a községi agrárirodákba lehet leadni.  Könczei Csaba elmondta továbbá, a polgármesterek segítségét kérik, hogy az aszálykárpótlásra a kéréseket átvegyék, hiszen 14 ezer gazdától az október 15-ei határidőig az igazgatóság nem tudja begyűjteni a dokumentumokat.

„Ez azt jelenti, hogy naponta 350 kérést kellene átvegyünk, ezért kérjük a polgármesteri hivatalok segítségét, hogy gyűjtsék össze, majd a kapcsolattartással megbízott szakembernek továbbítsák az igényléseket” – mondta az igazgató.