Árvíz mosta el a burgonyatermés jelentős részét, illetve a meleg, párás időjárás miatt burgonyavész pusztítja a megmaradt termést Hargita megyében.
A termésben keletkezett kár összértékét 40–44 millió lejre becsüli Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője, amiből 5 millió 330 ezret az árvíz okozott, a többit pedig a Phytophtora infestans nevű alacsonyabb rendű gomba okozta burgonyavész. Török elmondta, összesen 6405 hektáron semmisítette meg az árvíz a termést, a burgonyavész pedig 11 600 hektáron fertőzte meg a krumplit.
A szakember arról is beszámolt, hogy a burgonyavészt tartják a krumpli legveszélyesebb betegségének, amely képes akár az egész földterületet, illetve a burgonyafélék családjába tartozó egyéb kultúrnövényeket teljes mértékben kiirtani. Védekezni ellene a gombára ellenálló burgonyafajták termesztésével lehet, illetve gombaölő készítmények permetezésével.
„Legutóbb 32 évvel ezelőtt jegyeztek hasonló méretű burgonyavészt Hargita megyében” – idézte fel a szakember, kifejtve, hogy idén fokozottan nehéz volt védekezni ellene, ugyanis a gyakori esőzések sok esetben lehetetlenné tették a közlekedést a burgonyasorok között, illetve a kiszórt növényvédő permetet a szinte napi rendszerességű záporok lemosták a burgonyáról.
Török arra is kitért, hogy a krumplitermelőknek sok esetben hat-hét alkalommal kellett kiszórniuk a gombaölő szert, hogy hatásos legyen, így is a burgonyatermésben okozott kár mértéke nyolcszorosan meghaladja az összes többi kultúrnövényben okozott kárét.
„Ettől függetlenül, ahol sikerült megfékezni a burgonyavész terjedését, jó termésre lehet számítani, és figyelembe véve, hogy Európa-szerte pusztított az árvíz, minden bizonnyal jó árban is el tudják adni a termelők” – szögezte le az igazgató, hozzáfűzve, hogy ebben az időszakban a gazdák a burgonyavész továbbterjedését azzal tudják megfékezni, ha szártalanítják a krumplit, ezzel megakadályozva a rothadás továbbterjedését a gumókba.
Jelentős kiesésre számítanak a Kovászna megyei burgonyatermésben is. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, itt is megtámadta a burgonyavész az ültetvényeket. Ugyanakkor a krumpli egy része a sok eső miatt már a földben elrohad. Könczei arról is beszámolt, hogy csak a nagytermelőknek volt pénzük, hogy megfelelően védekezzenek a népiesen ragyának nevezett gombás betegség ellen, a kisebb gazdák termése áldozatul esik a burgonyavésznek.
Háromszéken ugyanakkor több mint négyezer hektár mezőgazdasági területet öntött el az ár, a megyei mezőgazdasági igazgatóság több mint 11 millió lejre becsüli a kárt. Legnagyobb területen a búza, legnagyobb értékben a burgonya ment tönkre. A krumpliföldek 75 hektárján teljesen, 466 hektárján nagy részben odalett a termés, a kárt nyolcmillió lejre becsülik.
A szakhatóság elmondása szerint ez a kár valójában csak az, amit a gazdák befektettek a krumpliföldek megművelésébe, és nem számoltak az esetleges nyereséggel. Megtudtuk, elkezdték már a korán termő fajták begyűjtését, de még korai lenne megbecsülni, mennyi lesz a hozam. A szakemberek szerint ugyanakkor kockázatos is becslésekbe bocsátkozni, mivel az befolyásolhatja a piaci árakat.
Naghiu Gheorghe, a szakhatóság aligazgatója elmondta, Kovászna megyében jelenleg mintegy 15 ezer hektáron termesztenek krumplit. Négy esztendővel ezelőtt ez a terület még megközelítette a 20 ezer hektárt, de mivel a burgonya értékesítése bizonytalan, egyre kevesebb területet ültetnek be. A szakember szerint azonban az elmúlt pár év alatt stabilizálódott a felvásárlópiac és az árak is szinten maradtak, így a krumplival beültetett terület is nagyjából állandó azóta.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.