Az elöljáró arra kérte fel a gazdaegyesületeket, a civil szervezeteket, valamint az RMDSZ honatyáit, hogy tiltakozzanak a tervezet elfogadása ellen, mert az jelentős mértékben akadályozza az ország mezőgazdaságának fejlődését.

“A tervezet akadályozza az agrárium fejlődését”

Míg Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a tervezet ismertetésekor azt nyilatkozta, az új jogszabállyal megakadályoznák a romániai termőföldek külföldi tulajdonba kerülését, Borboly szerint annak elfogadása és érvénybe lépése éppen a román állampolgárok földvásárlási szándékát fogja megtörni “az agyonbürokratizált, a hazai mezőgazdaság fejlődését megakadályozó rendelkezésekkel”. A megyei tanácselnök szerint a tervezettel a kormány brutálisan beavatkozik a szabadpiaci versenybe, amely bizonyos szinten ellentmond még az alkotmány magántulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek is.

A közlemény rámutat: a mezőgazdasági minisztérium honlapján is tanulmányozható tervezet első cikkelye rögzíti, a szabályozás romániai és európai uniós állampolgárokra vonatkozik. “A javaslat értelmében egy ugandai vagy orosz állampolgár teljesen más, lazább feltételek mellett vásárolhatna Romániában termőföldet, mint a hazai vagy uniós termelők, akik csak hosszú, majd három hónapot felölelő procedúra révén bonyolíthatnának le egy vásárlási ügyletet” – példázott Borboly.

“Elgáncsolt” uniós programok  

A Hargita megyei önkormányzat vezetője úgy véli, a törvénytervezet szöges ellentétben áll a kormány és az Európai Unió több olyan programjával, amely a vidéki települések és a mezőgazdaság fejlődését szolgálja, mint például a fiatal gazdák támogatását vagy a falvak újranépesítését célzó, többnyire uniós forrásokból finanszírozott projekteket. “Teljes mértékű aberrációnak tartom, hogy igazolni kell egy legalább ötéves mezőgazdasági múltat, vagyis aki eddig nem dolgozott mezőgazdaságban, az Romániában már nem is fog. Hiába jó menedzser egy olyan személy, aki tőkével is rendelkezik, és lehetőséget lát a mezőgazdaságban: ha eddig nem vágott bele, akkor ezentúl sem próbálkozhat – mutat rá az elöljáró. – Nem szabad a magántőke, a magánkezdeményezések elé ilyen jellegű akadályokat gördíteni. Az sem nyilvánvaló, hogy az állam miként kívánja a mezőgazdaságban szerzett tapasztalatot ellenőrizni, de valószínűleg majd erre is létrehoznak egy hivatalt a törvénytervezetben szereplő földhatóság mellé, amelynek az engedélye nélkül semmilyen tranzakciót nem lehet majd lebonyolítani termőföldekkel.”

Borboly szerint ugyanakkor a birtokolható területek méretére vonatkozó előírások is teljesen fölöslegesek. A tervezet ugyanis leszögezi: egy magánszemély legfeljebb 100 hektár földterülettel rendelkezhet. “Akinek van már 100 hektárja, az egyrészt nem egyszerű gazdálkodó személy, másrészt, ha további területeket akar vásárolni, azt meg tudja tenni egy családtagok nevén, vagy egyszerűen alapít egy céget, majd egy-két év múlva bezárja, és a cégekre vonatkozó, jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint az övé lesz a föld. Vagyis egy teljesen fölösleges szabályozásról beszélhetünk” – érvelt Borboly. Az elöljáró úgy értékeli, a jogszabálytervezet teljesen beleillik abba a központosítási folyamatba, amit a kormány a regionalizáció és decentralizáció címen hirdet.

Constantin: lépni kell a fejlesztések érdekében

Amint arról korábban beszámoltunk, a mezőgazdasági minisztérium által frissen bemutatott tervezet egyebek mellett leszögezi: magánszemélyeknek 2014 januárjától nem lehet száz hektárnál nagyobb mezőgazdasági területük, és – a szaktárcánál kidolgozott tervek szerint – vásárolni is csak abban az esetben tudnak, ha igazolják mezőgazdasági ismereteiket vagy legalább ötéves tapasztalattal rendelkeznek a mezőgazdasági ágazatban. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a  szigorításokkal kapcsolatban azt mondta, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében van szükség ezekre, valamint azért, mert az agrárismeretek hiányában végzett gazdálkodás miatt egyes térségekben romlott a talaj minősége. A mezőgazdasági minisztérium az agrárterületek birtoklására vonatkozó feltételeket is jogszabálytervezetben szigorítaná, a szabályozás értelmében a földtulajdonosoknak bizonyítaniuk kell majd, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytatnak parcelláikon.

Külföldi állampolgárok jelenleg csak belföldi tőkével is rendelkező vállalkozások révén vásárolhatnak földet az országban, de az EU-s követelményeknek megfelelően  január elsejétől Romániának fel kell oldania ezt a moratóriumot, és liberalizálnia kell a földvásárlásokat. Vélhetően emiatt a földvásárlásokra és a földtulajdonra vonatkozó szigorításokat a külföldi magánszemélyek esetében is kötelezővé tennék, tehát az EU tagországainak állampolgárai, a Romániában vagy a közösség más tagországaiban bejelentett lakhellyel rendelkező külföldiek is csak a román állampolgároknak előírt feltételek betartásával vásárolhatnának vagy birtokolhatnának agrárterületeket. A törvénytervezet értelmében a földek adásvételénél – azonos ár és feltételek mellett – elővásárlási jogot élveznek majd a társtulajdonosok, a szomszédos földterületek tulajdonosai, a föld bérlői, vagy az adott településen mezőgazdasági tevékenységet végző, 40 évesnél nem idősebb gazdák és az állami intézmények. Az előírások megszegése esetén hektáronként 100 ezer lejig terjedő pénzbírságot ír elő a jogszabálytervezet. A tervezet értelmében a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségében megalakuló Földpiacot Kezelő és Szabályozó Hatóság fogja felügyelni és ellenőrizni a földek adásvételét.

Az agrártárca által kedden közzétett adatok szerint jelenleg a termőföldek 8 százaléka – több mint 700 ezer hektár – van külföldi kézben. A minisztérium úgy tudja, ebből 170 ezer hektáron olasz, 108 500 hektáron német, 70 ezer hektáron pedig arab befektetők gazdálkodnak. Magyarország a lista negyedik helyét foglalja el 56 700 hektárral.