Balogh Levente

Balogh Levente

Vármegyék, főispánok, haladárok

2022. július 01., 09:112022. július 01., 09:11

Ha minden jól megy, hamarosan nem csupán a történelemkönyvekben találkozunk majd a vármegye és a főispán megnevezésekkel, miután a kormányoldal arról terjesztett be törvénytervezetet a magyar Országgyűlésben, hogy – a nemzeti hagyományokhoz visszanyúlva – térjenek vissza a kommunisták által eltörölt megnevezésekhez.

A javaslat természetesen azonnal kiverte a biztosítékot a balliberális oldalon. Az ellenzéki megmondó emberektől az egyszerű szimpatizánsokig rengetegen kötelességüknek érezték, hogy – „haladó” mivoltukat bizonyítandó – amolyan múltba révedő, avítt, feudális csökevényeket újraéleszteni próbáló gesztusként próbálják tálalni a lépést. Közvetlen ismerősi körömben is akadt olyan, aki egy baráti sörözgetés során jobb ügyhöz méltó buzgalommal ócsárolta a budapesti kormányt, amiért ilyen, a progresszió által egyszer már sutba vágott fogalmakat hoz vissza a 21. században.

A reakciók természetesen tökéletesen kiszámíthatóak voltak – gyorsaságukat, intenzitásukat és stílusukat tekintve is. Olyan, rettenetesen eredetinek és humorosnak gondolt megnyilvánulások láttak napvilágot, miszerint akkor előbb-utóbb az első éjszaka jogát is bevezetik, Orbán Viktor királlyá koronáztatja magát, büntetésként visszajöhet a deresre húzás, és persze küszöbönálló a jobbágyság intézményének bevezetése is. A megnyilvánulásokból a szokásos módon süt a magát haladónak tartó oldal képzelt morális felsőbbrendűsége, ami olyan hübrisz, amelytől következetesen képtelenek megszabadulni – hiába váltja ki a józanul gondolkodó polgárok többségéből az áprilisi országgyűlési választáson, illetve az időközi önkormányzati választásokon tapasztalt reakciót.

Külön megkapó az erdélyi haladárok következetessége, akiknek a szintén a kommunisták által eltörölt, majd a rendszerváltás után visszahozott prefektusi intézménnyel és megnevezéssel a jelek szerint semmi bajuk, csak a főispán megnevezés visszatérése kapcsán veszik át budapesti elvtársaik retorikáját. Fölmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mi indokolja a régi megnevezések visszahozatalát éppen most.
Kézenfekvőnek tűnik, és minden bizonnyal nem is alaptalan a feltételezés, hogy a döntésnek a napi politika szintjén taktikai szerepe van: a cél, hogy ne csupán a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatti gazdasági és energiaválságról szóljon a közbeszéd. Mindazonáltal hiba lenne csupán egyszerű kommunikációs húzásként, figyelemelterelésként értékelni a kezdeményezést.

Az ugyanis szervesen illeszkedik a kormányoldal azon világképébe, amely értelmében – bár a konzervatív felfogáshoz illően nem hisz abban, hogy a történelemnek lenne valamilyen utópisztikus végcélja – úgy értékeli, hogy Magyarországot 1945 után az organikus, alkotmányos fejlődés útjáról zsákutcába térítette a kommunizmus. Emiatt egy, magát a nemzeti hagyományok letéteményesének tartó kormány számára elődleges feladat, hogy visszatérítse az országot és a nemzetet a normalitás útjára, és helyreállítsa mindazt, amit a kommunisták leromboltak. Főleg úgy, hogy erre immár negyedízben kapott kétharmados alkotmányos felhatalmazást a polgároktól. Példa erre a Legfelsőbb Bíróság visszanevezése a patinás Kúriára, de ebbe a világképbe illeszkedik a budai várnegyed második világháborúban elpusztult épületeinek rekonstrukciója, a rendszerváltás előtti beépítések eltüntetése is.

A kommunisták ugyanis ideológiai alapon, a múltat végképp eltörölni elve alapján akarták felszámolni a régi, „úri” rendszerre emlékeztető palotákat, minisztériumi épületet, és ezen elv alapján nem voltak hajlandóak rekonstruálni a királyi palotát sem. És ugyanezen elv alapján törölték el a vármegye és a jelenleg igencsak csikorgó, bürokratikus megnevezéssel kormánymegbízottnak nevezett főispán megnevezést is.

Vagyis ha nagyon sarkítani akarunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy aki zsigeri ellenszenvet érez a hagyományos, Szent Istvánig visszavezethető megnevezésekkel szemben, Rákosi és Kádár, illetve a többi, valamilyen ideológiai alapú, utópisztikus, embertelen földi paradicsomot megvalósítani akaró diktátor nyomdokaiban jár.

A lelkes szemforgatás közepette azért egy dolgot nem szabad szem elől téveszteni. Miközben a magukat elképesztően haladó gondolkodásúnak képzelő megmondó emberek a különböző nyilvános felületeken az egyéb, égető problémákat háttérbe szorítva, saját haladó mivoltukat bizonyítandó az első perctől a középkorba való visszatérésként próbálják beállítani a vármegye és a főispán megnevezés felélesztését, tovább habosítva az igazából sokadlagos jelentőségű témát, pontosan azt a szerepet játsszák, amelyet az ötlet kitalálói rájuk osztottak. A hasznos idiótáét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.