A hatalmon levő, de kudarcos politikusok utolsó érvét vetette be Victor Ponta miniszterelnök, amikor arról beszélt: külföldi hatalmak abban érdekeltek, hogy Románia energetikai beruházásait, az ország energetikai önállóságát meghiúsítsák.
2013. szeptember 13., 08:552013. szeptember 13., 08:55
2013. szeptember 13., 08:592013. szeptember 13., 08:59
A téma a verespataki ciános aranybányaprojekt kapcsán merült fel, miután egyes bukaresti sajtóorgánumok arról cikkeztek, hogy a bányanyitás ellen tiltakozók között olyan civil szervezetek is vannak, amelyeket saját gazdasági érdekeiket követő üzletemberek finanszíroznak.
A Pontával készült interjúban fölmerült, hogy a Greenpeace Magyarország földterületet vásárolt Verespatakon, Crin Antonescu pedig – aki a miniszterelnök szövetségeseként egyébként most épp azzal kampányol a jövőre esedékes EP-és államfőválasztások előtt, hogy a beruházás ellenzőjének szerepében tetszeleg, és mindenért Pontára próbálja hárítani a felelősséget – szintén arról beszélt, hogy szerinte Magyarország azért nem örülne a bányaprojekt megvalósulásának, mert ezáltal Románai versenyelőnybe kerülne a térségben.
Mindez akár úgy is értelmezhető, mintha a most éppen hajba kapó szövetségesek azon azért közösen dolgoznának, hogy egy esetleges kudarc miatt – bármit is értsünk ez alatt – Magyarország tűnjön felelősnek a román polgárok szemében. Ha ez így van, ismét csak a tűzzel játszanak, hiszen felmérhetetlen veszélyeket hordozna magában, ha saját inkompetenciájukat úgy palástolnák, hogy tovább szítják a magyar-román ellentéteket.
Mielőtt azonban elkezdenénk –A tanú című film főhőse, Pelikán József mintájára – magukat ürgebőrbe varrt búvároknak álcázó, szabotázsra készülő magyar ügynököket keresni a Duna fenekén, emlékezzünk: az Oltchim privatizációs fiaskója, a CFR Marfă magánkézbe adása körüli szerencsétlenkedés és a Verespatak kapcsán kirobbant botrány egytől egyig a Ponta-kormányokhoz kapcsolódik. Ennek nyomán a kormányfő logikája mentén akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy Pontával együtt az egész kormány külföldi ügynökökből áll. Azonban mi nem vagyunk ennyire fogékonyak az összeesküvés-elméletekre. Ezért jóindulatúan csupán azt feltételezzük, hogy egyszerűen csak nem értenek ahhoz, amit csinálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!