2008. október 03., 00:002008. október 03., 00:00
Az érintettek szempontjából meglehetősen kegyetlen rendszer ez, hiszen ingyengyógyszert csak az kapott, akinek idejében sikerült beverekednie magát a patikába, miután minden hónap elsején, netán másodikán kora reggel képes volt minden egyéb dolgát félretéve órákig sorban állni. Csakhogy az állami egészségügy véges pénzkeretéből egy ilyen rendszer működtetésére futotta.
Az egészségügyi kormányzat mostani döntése – amelynek nyomán megszűnik az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek kiadásának mennyiségi korlátozása – bizonyos fokú naivitással akár úgy is értelmezhető, hogy valóban kezdi súlyához méltó módon kezelni a gyógyszerkérdést – ha nem tolakodna előtérbe egy sor aggasztó kérdés. Az elmúlt években szűkösnek bizonyult államkassza most hirtelen annyival gyarapodott, hogy ez az intézkedés valóban meghozható? Vajon honnan vonnak majd el pénzeket, hogy ezt a lépést finanszírozzák? Milyen új adókat kell majd bevezetni, hogy korlátlanul lehessen ingyenes gyógyszerhez jutni? Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter tagadja, hogy intézkedésének köze lenne ahhoz, hogy két hónap múlva parlamenti választásokat rendeznek. Valóban nem kampányintézkedés a gyógyszerkorlát eltörlése? És valóban nem tekinthető kampánylépésnek a pedagógusi bérek legalább 50 százalékos emelése? Honnan lesz minderre pénz egy olyan időszakban, amikor globális szinten megismétlődni látszik a nyolcvan évvel korábbi gazdasági válság?
A politikumnak megnyugtatóan és megalapozottan válaszolnia kellene ezekre a kérdésekre, különben a hirtelen jött szociális érzékenység belefullad az otromba és felelőtlen kampányfogások tengerébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
