2008. november 17., 12:592008. november 17., 12:59
Romániában az elmúlt években több alkalommal is történtek hasonló balesetek, vagy gázrobbanás, vagy pedig bányaomlás ölt vagy nyomorított meg vájárokat vagy mentőket. Vajon mi a biztosítéka annak, hogy a jövőben nem történnek hasonló tragédiák?
A föld alatti fejtések a lehető legveszélyesebb munkahelynek számítanak, mivel egyetlen bányában sem lehet százszázalékosan elhárítani a balesetveszélyt. Sem a metán, sem a kőzet nem ismer munkavédelmi szabályokat, törvényes szabályozásokat. A föld mélyébe leereszkedve a bányász nap mint nap szögre akasztja \"civil\" ruhájával együtt az életét is, amibe ismét belebújik, ha szénporosan, fáradtan ismét a felszínre kerül.
\"Jó szerencsét\" - ez a felirat búcsúztatja a külvilágtól a vájárt a bánya bejáratánál. Szerencséjén kívül a bányász csak abban bízhat, hogy a biztonságáért felelős embertársaik minden lehetséges lépést megtettek annak érdekében, hogy ő este viszontlássa családját. A petrillai bányában egy tucat ember lelte halálát, tizennégyen pedig megsebesültek. Az elmúlt napokban az államelnöktől a kormányfőn át a miniszterekig és egyéb magas rangú képviselőkig minden illetékes megfordult a helyszínen. Segélyt ígérnek az elhunytak családjának, és a felelősök azonosítását sürgetik. Vajon felmerül a döntéshozókban, hogy valóban szükség van-e a kockázatos föld alatti szénfejtésekre? Nem lehet-e alternatív, \"emberbarát\" energiaforrásokkal pótolni a kiesést? Mikor fog végre győzedelmeskedni egy olyan gondolkodásmód, amely az emberéletet értékesebbnek tartja néhány csille szénnél? Minden egyes bányakatasztrófa egyre sürgetőbbé teszi a válaszadást.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.