JEGYZET – A kalandfilmek legújabb divatját, az időben ide-oda utazgatást kívánta meg az egyre önkényesebben országló kormány és hátországa, a parlamenti többség: hatalmas rágnivalót dobtak a cirkusz kenyerén rágódóknak, amit azonnal el is kezdtek marcangolni.
2017. április 25., 23:352017. április 25., 23:35
Az ötletgazda nem jelentkezett ugyan, mert rájöhetett, hogy ennél nevetségesebb időtöltést nemigen lehet elképzelni, de nem is keresi senki a szikrát kipattantó lángészt. Nem keresik, mert olyan tartósnak bizonyul a kiadós konc, ami vetekszik a legjobban teljesítő gumicsonttal: ha időtlen időkig nem is, de a következő parlamenti ciklusig mindenképp kitart.
Arról van szó, hogy ki akarják vizsgálni a 2009-es elnökválasztás állítólagos elcsalását. Azt a szánalmas helyzetet, amikor azzal hajtottuk álomra a fejünk, hogy Geoană megnyerte az elnökválasztást, reggel pedig arra ébredtünk, hogy vígan röhécselve Băsescu áll ismét az ország hajójának kormánya mögött. Nagy kedvelője vagyok a groteszk és abszurd irodalomnak, de ez csupán szánalmas ripacskodás volt. Mert mondtak ezt-azt, emlegették a párizsi turbószavazást, már az urnazárás előtt túlságosan magabiztos, a szavazatszámlálást fölöslegesnek kikiáltó kampánystáb aranyköpéseit, de nem történt semmi, csak következett még öt nagyon-nagyon sötét és velejéig hazug esztendő.
Sebaj, most majd minden kiderül – ügyködnek lázasan a fényderítő bizottság összehordásán. Hirtelen nagyon sokan másodpercre pontosan emlékeznek arra az estére és éjszakára, vitatkoznak, egyetértenek, csak egy valamiről feledkeznek meg: ha kiderül a csalás, mi lesz?! Egyetlen gombnyomással visszaugrunk hét és fél évet?! Elrikkantjuk a stornot, és Geoană teljes pompával bevonul Cotroceni-be?! Nem, ez legföljebb rossz filmekben fordul elő. Az talán megtörténhetne, hogy bizonyos elnöki intézkedéseket semmisnek nyilvánítanak, amitől biztosan nem a széles néptömegek lesznek boldogabbak, hanem a néhány ügyeskedő, akit annak idején a matróznak sikerült kijátszania.
Ezt ő is jól tudja, nem hiába híresztelte, milyen harcedzett tengeri medve volt. Az utóbbi időben ezért szállhatott ringbe: esténként sorra bejelentkezik a hírtévéknél, sérteget, mocskolódik, mintha még mindig ő volna a jani. És kitartóan bizonygatja, esküdözik fűre-fára, hogy semmi hátsó akcióról nem tud, neki az országot kellett irányítania, nem ért rá a sugdosásokat meghallani. Láthatóan fél. Mert mi is lesz, ha az igazságtevést komolyan vevők tőle követelik majd vissza ellopott éveiket? Honnan kap elő annyi életet?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok