2009. január 16., 12:542009. január 16., 12:54
Az elektronikus sajtóorgánumok megfigyelésével megbízott hatóság ugyanis többségi szavazattal úgy döntött, hogy a Magyar Népmesék egy románra szinkronizált epizódjának este tíz óra előtt nincs mit keresnie az egyik rajzfilmcsatornán, mivel abban pajzán és illetlen jelenetek is szerepelnek. Szó ami szó, az inkriminált epizódban az látható, ahogy cserében azért, hogy a furfangos pásztorfiú táncoló malacait megkapja, a királykisasszony fölemeli a szoknyáját, és – kor- és szakszerű szóhasználattal élve – pinket villant.
A helyzet persze azért ennyire nem durva, senki ne képzelje, hogy a jelenet a magyar mozgóképes kultúra olyan ikonikus figuráinak szakmai tevékenységét idézné, mint mondjuk Michelle Wild vagy Maya Gold. A rajzfilmben megjelenített epizód ízlésesen, talán kissé pajzán és áthallásos, de azért mégis kulturált szimbolikát alkalmazva meséli el a furfangos pásztorlegény felvilágosítása és pszichoszexuális fejlődése szempontjából mérföldkőnek tekinthető eseményt.
Az aggodalmaskodó román szülők azonban megnyugodhatnak, mert a rajzfilmes fertő a jövőben már nem veszélyezteti főműsoridőben a csemetéiket. A királylány villantása helyett a gyerekcsatornákon a csillogó szemű ivadékok immár zavartalanul nézhetik majd a küzdősportos-akciós-kommandós-lövöldözős-kibelezős rajzfilmeket, amelyek garantáltan mentesek bárminemű szexuális utalástól. Így teljes mértékben elhárul az akadály az elől, hogy a zsenge dedek ugyanolyan frusztrált, prűd és képmutató farizeusok lehessenek felnőttkorukra, mint azok a nénik és bácsik, akik az ő védelmük érdekében letiltják a népi kultúrát megelevenítő rajzfilmet a képernyőről.
Igaz, a nem rajzfilmcsatornákon futó délutáni show-műsorokban felbukkanó, a mai bukaresti trendnek megfelelően felül köldökig, alul szeméremdombig érő miniruhában feszítő cicababák látványa kárpótolhatja az ötödikes Răzvant vagy Ionicát, aki a szintén délután vetített japán rajzfilmből ellesett mozdulattal karatézhatja le osztálytársnője fejét, ha az a nagyszünetben nem akar úgy villantani, ahogy azt a show-műsorokban szokás.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.