2012. szeptember 10., 09:262012. szeptember 10., 09:26
A magunk mögött hagyott héten elhangzott nyilatkozatokból kiderül, a magyar–magyar verseny idén másodszor fog megismétlődni az év végi törvényhozási választásokon, hiszen az RMDSZ visszautasította két „kistestvére”, az EMNP és az MPP koalíciós ajánlatát. Ennek megfelelően a jelenlegi állás szerint nem zárható ki, hogy a romániai magyarok a helyhatósági választáshoz hasonlóan akár most is három politikai alakulat jelöltjei közül válogathatják majd ki, kiket szeretnének bejuttatni a bukaresti parlamentbe. Persze a képlet nem ilyen egyszerű.
Még akkor sem valószínű, hogy három párt fog majd az erdélyi magyarok szavazataiért versenyezni, ha az RMDSZ a végsőkig kitart az összefogás meghiúsítása mellett. Nem szabad elfeledni, hogy az MPP jövője meglehetősen bizonytalanná vált a helyhatósági választásokon elért gyenge eredmények után, amelyek miatt Szász Jenő elnök még júniusban felajánlotta a lemondását. Ezt követően a polgáriak vezetője két alkalommal is megbeszélést folytatott Orbán Viktorral Budapesten, és nem hivatalos információk szerint hangsúlyosan felmerült az RMDSZ-szel rivalizáló alakulatok együttműködésének kérdése.
Amelynek, mint tudjuk – legalábbis az EMNP szempontjából –, eddig éppen Szász személye volt a fő akadálya. Mármost ha az MPP szeptember végi tisztújító kongresszusa új elnököt választ, akkor nemcsak a látványos közeledés, hanem akár a koalíció, sőt a fúzió elől is elhárul az akadály. Ha pedig a néppártiak és a polgáriak immár közös erőt felmutatva készülnek majd nekivágni a választásoknak, még az sem kizárt, hogy az RMDSZ jelenlegi arroganciája is alábbhagy kissé.
Titkon tudja ugyanis, hogy bármilyen fölényes győzelmet aratott júniusban, az ellenfelei által megszerzett szavazatok miatt elvesztheti súlyát a román parlamentben. Ami a hatalmas holdudvarhoz, kormányzati pozícióhoz hozzászokott alakulatnak egyáltalán nem mindegy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok