2012. szeptember 10., 09:262012. szeptember 10., 09:26
A magunk mögött hagyott héten elhangzott nyilatkozatokból kiderül, a magyar–magyar verseny idén másodszor fog megismétlődni az év végi törvényhozási választásokon, hiszen az RMDSZ visszautasította két „kistestvére”, az EMNP és az MPP koalíciós ajánlatát. Ennek megfelelően a jelenlegi állás szerint nem zárható ki, hogy a romániai magyarok a helyhatósági választáshoz hasonlóan akár most is három politikai alakulat jelöltjei közül válogathatják majd ki, kiket szeretnének bejuttatni a bukaresti parlamentbe. Persze a képlet nem ilyen egyszerű.
Még akkor sem valószínű, hogy három párt fog majd az erdélyi magyarok szavazataiért versenyezni, ha az RMDSZ a végsőkig kitart az összefogás meghiúsítása mellett. Nem szabad elfeledni, hogy az MPP jövője meglehetősen bizonytalanná vált a helyhatósági választásokon elért gyenge eredmények után, amelyek miatt Szász Jenő elnök még júniusban felajánlotta a lemondását. Ezt követően a polgáriak vezetője két alkalommal is megbeszélést folytatott Orbán Viktorral Budapesten, és nem hivatalos információk szerint hangsúlyosan felmerült az RMDSZ-szel rivalizáló alakulatok együttműködésének kérdése.
Amelynek, mint tudjuk – legalábbis az EMNP szempontjából –, eddig éppen Szász személye volt a fő akadálya. Mármost ha az MPP szeptember végi tisztújító kongresszusa új elnököt választ, akkor nemcsak a látványos közeledés, hanem akár a koalíció, sőt a fúzió elől is elhárul az akadály. Ha pedig a néppártiak és a polgáriak immár közös erőt felmutatva készülnek majd nekivágni a választásoknak, még az sem kizárt, hogy az RMDSZ jelenlegi arroganciája is alábbhagy kissé.
Titkon tudja ugyanis, hogy bármilyen fölényes győzelmet aratott júniusban, az ellenfelei által megszerzett szavazatok miatt elvesztheti súlyát a román parlamentben. Ami a hatalmas holdudvarhoz, kormányzati pozícióhoz hozzászokott alakulatnak egyáltalán nem mindegy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok