2010. január 29., 12:172010. január 29., 12:17
Köztudott persze, hogy nem csupán a fagy a ludas, hanem a vágányok állapota is – azok egy része vélhetően már a Székelyföldön villámlátogatást tevő Horthy Miklóst és fehér lovát is lelkesen üdvözölte – , ezért lenne szükséges a vasúti kocsik átalakítása. (Merthogy a vágányokat nem képes, vagy nem hajlandó felújítani a vasúttársaság, az nagyjából egyértelmű). Szóval a kocsikra közútra alkalmas, abroncsos kereket is szerelhetnének, hogy ezáltal elkerülhetővé tegyék a hosszas veszteglést kisiklás esetére.
Aztán ha megtörténik a baj, a mozdonyvezető csak megnyomja az illetékes gombot, a szerelvény kötöttpályás közlekedési eszközből egy csapásra az országutak királyává válik, legfeljebb azok sápadnak el egy kissé, akik az úton a vonat mögé kerülnek, és előzni szeretnének. Téli időszak esetére alternatív megoldás is elképzelhető: kerekek helyett lánctalp is szerelhető a kocsikra, így még az aszfaltozott úthoz sem kell ragaszkodni, hiszen kitűnő terepjáró járműre tettünk szert, ami lehetőséget biztosít a csodálatos ősfenyvesek és festői sziklacsúcsok megtekintésére is, és kissé más megvilágításba helyezi a „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat” kezdetű dalt.
De az átalakításoknak nem kell itt leállniuk. Egy ország röhögött és bosszankodott felváltva azon, hogy a vasúttársaság – elkerülendő a késésekért kirótt kárpótlás kifizetésének kötelezettségét – a decemberben hatályba lépett új menetrendben egyszerűen növelte a menetidőket. Igaz, kompenzálásképpen számos helyen új szerelvényeket állított üzembe, így aztán most ott tartunk, hogy húsz év alatt kényelmesebben utazunk, de hosszabb ideig.
Úgyhogy már várom, hogy az általam szinte hetente megtett Kolozsvár–Nagyvárad távra hálókocsis szerelvényeket állítsanak üzembe, hiszen még néhány év, és a jelenleg két és fél órás menetidőt igénylő 150 kilométeres táv megtételére hat-nyolc órára is szükség lehet. És ha már átalakítás: PR-fogásként nem ártana egy kis arculatváltás sem, a jelenlegi logót például lecserélhetnék egy olyanra, amely egy háromlábú teknősbékával versenyző reumás csigát ábrázol. A szlogen pedig az lehetne: A hazug embert hamarabb utolérik, ha a CFR-rel utazik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok