2011. január 24., 09:402011. január 24., 09:40
Ez nem egy villában játszódna, hanem mondjuk egy eldugott partiumi faluban, amelybe az az alig 200 lélek, akinek oda szól a személyije, már csak hálni jár. Nem interneten vagy tévén közvetítenének, mert az luxusnak számít arrafelé. Nem azért, mert nincsen térerő, az nagyon is jól működik, csak az emberek nem költenek modern eszközökre. Minek az nekik, ha a falu egyetlen kocsmája megad mindent, amiről álmodnak. A híreket innen levélben küldenék a szavazóknak, akik postafordultával, azaz hetek múlva, vissza is írhatnák, ki essen ki a csapatból. A kiszabott feladatok közül olyanokat kellene teljesíteni a bennmaradásért, mint részegen fára mászni, a pincéből kiskancsóval merni ki a talajvizet, így érve el a boroshordót, vagy rekordidő alatt meginni tíz liter pancsolt bort. Nem könnyű, hiszen olyan embereket választanak az ilyen műsorokba, akik korábban semmilyen előzetes kiképzést nem kaptak. Például nem laktak falun, nem fogyasztottak csempészalkoholt és -cigarettát. Nem sokan jutnának el a döntőig, hiszen minden reggel 6-kor a kocsmában kezdenék a napot, és délre már másodszor kellene berúgni. Nem a szavazók nemtetszése miatt esnének ki a versenyzők, hanem egyszerűen nem bírnák az erőltetett menetet. A főnyeremény az lenne, hogy végre hazamehetnének, és gondolom, még emlékbe sem vinnék magukkal a sáros gumicsizmát. Nem értem, hogy lehet a villashow-knak ekkora nézettsége. Ez már beteges: másokat kukkolni, miközben esznek, alusznak és minden egyéb hétköznapi dolgot művelnek. Ez csak annak hiányozhat, aki egyedül él. A többiek mindennap látják a családtagjaikat hasonló helyzetekben. Az sem mellékes, hogy ebből a bődületes műsorból páran komoly vagyonra tesznek szert a háttérben, és hetente többet keresnek, mint amennyi pénz évente megfordul egy kisebb falu kasszájában. Ők az igazi nyertesek, nem aki a végén a lakást és a kocsit viszi, aztán pár hónap múlva újra ismeretlen, szürke egér lesz, és rövid időn belül már csak a nekrológja olvasható az újságokban. A romániai magyar valóságshow ennél sokkal mozgalmasabb, és mindenki nyer, aki képes pengeélen áttáncolni az aktuális hétköznapját.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.