VEZÉRCIKK – Akár üdvözölhetnénk is a kormány által pénteken elfogadott intézkedéseket, hiszen kinek a családjában, környezetében ne lennének nyugdíjasok, akiknek már pár lejes emelés is jobb életet jelent, kinek a családjában, környezetében ne lennének közalkalmazottak, akik éhbérért mennek be minden nap a hivatalba, és kinek a családjában, környezetében ne lennének olyanok, akik inkább külföldön vállalnak munkát, mint hogy az itthoni fizetésekért gürizzenek.
2017. január 08., 20:562017. január 08., 20:56
Rég elegünk van abból, hogy mi vagyunk Európa Bangladese, ahol már-már jogosan feltételezhetjük, hogy évek óta mesterségesen tartják alacsony szinten a fizetéseket, hogy az összeszerelő munkára ideérkezett, semmiféle hozzáadott értéket nem hozó vállalatok ne álljanak tovább. A magánszektorban közben óriási változások következtek be, s az IT-nagyhatalommá vált Bukarestben és Kolozsváron már európai szintű fizetéseket biztosítanak a szakembereknek. A kiskereskedelmi ágazatban is egyre több helyen emelik a fizetéseket, mert másképp nem tudnák megtartani a munkaerőt. De a legtöbb helyen még mindig gúnyt űznek az alkalmazottakból, így mindenképp üdvözlendő lépés a minimálbér emelése. (Még ha elviekben sokkal üdvözlendőbb lenne a piacra bízni a bérek alakulását, de mintha nálunk nem akarna rendesen működni a piacgazdaság sem.)
Ám – és ezért a feltételes mód az első mondatban – az az érzésünk, hogy Sorin Grindeanu (vagy inkább Liviu Dragnea) kormánya sok tekintetben egy kicsit túllőtt a célon. A 20 százalékos fizetésemelés a helyi közigazgatásban, a színészek és más művészek havi bérének 50 százalékos emelése egyetlen szakaszban és adócsökkentésekkel egyidőben kissé túlzásnak tűnik a romániai realitások tükrében. Természetesen nem mondjuk, hogy lehetetlen. Egyelőre 2 milliárd lejnyi pluszbevételt remélnek a legnagyobb fizetések járulékplafonjának eltörlésétől. Elviekben több pénznek kellene befolynia az államkasszába a megemelt minimálbér után is – ami egyúttal fizetésemeléseket, s így további adóbevételeket generálhat. Csak hajtsák is be. Egy hangyányit javult ugyan az adóbehajtás hatékonysága az elmúlt években, de a helyzet még közel sem nevezhető rózsásnak. Pedig hazai és nemzetközi szakemberek egyaránt évek óta azt sulykolják, hogy lenne pénz, ha be tudnák gyűjteni.
Nem kell már sokat várnunk – legalábbis reméljük – a 2017-es költségvetésre, amiből majd mindenre fény derül. Legalábbis fény kellene hogy derüljön. De mivel láttunk karón varjút éppen eleget, hisszük, ha látjuk. S az eddigi tapasztalatok alapján megalapozott a kétely, hogy még a büdzsé sem garancia mindenre, és még ha a nagykönyv szerint lesz is megalkotva, semmi sem garantálja, hogy sikerül betartani, s a legvégén nem az infrastrukturális beruházásoktól vonják el a pénzt a bérekre és nyugdíjakra. Vagy – ami ránk nézve még rosszabb – az adófizető polgárokkal fizettetik meg a választások utáni kampányadakozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!