2011. december 06., 11:482011. december 06., 11:48
Az viszont meglepő, hogy a PDL azután ejtette a parlament létszámának csökkentéséről szóló tervezetet, hogy arról már megegyezett az RMDSZ-szel. Az indok is furcsa: a PDL szerint az RMDSZ javasolta módosítás nyomán a magyar képviseletnek több szenátora lesz, mint most. Ami még igaz is lehet, ám az eredmény egyrészt attól függ, hogyan húzzák meg a választókerületek határait, másrészt attól, hogy milyen lesz a szavazói kedv. A székely és a partiumi megyékben garantált néhány „örök” RMDSZ-es kerület, de a többi megye esetében nem biztos a magyar győzelem. A PDL részéről viszont a lépés kampányfogásnak sem utolsó a nacionalista választók megszólítására, hiszen „szemfülesen” megakadályozta, hogy bővüljön a magyarok képviselete. (Furcsa egybeesés, hogy Kövér László indítványa nyomán a magyar Országgyűlésbe akár már a következő választásokon küldhet saját képviselőt az erdélyi és a partiumi magyarság, mégiscsak növelve ezzel honatyáinak számát.
Ez pozitív fejlemény lenne, hiszen így vélhetően mégsem avatkoznak majd be túlzott mértékben a határon túliak az anyaország belpolitikájába, saját küldötteik ugyanis várhatóan inkább a határon túli ügyekkel foglalkoznak majd). A román választások összevonásáról ugyanakkor megbonthatatlan a konszenzus a koalícióban, hiszen az RMDSZ-nek is az az érdeke, hogy az EMNP és az MPP ne méretkezhessen meg a külön önkormányzati választásokon, és ezzel ne lehessen előre fölmérni az erőviszonyokat. A PDL és az RMDSZ választási érdekein kívül amúgy semmi sem indokolja az összevonást, azonban most lépéselőnybe kerültek az eddig biztos nyertesnek tekintett ellenzékkel szemben. A szenátus elnöki tisztségének elnyerése megerősítette a kormányoldal kohézióját, ezért a felelősségvállalás sikere bizonyosnak tűnik – ezért a sietség, hogy még karácsony előtt keresztülverjék a parlamenten.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.