2011. december 06., 11:482011. december 06., 11:48
Az viszont meglepő, hogy a PDL azután ejtette a parlament létszámának csökkentéséről szóló tervezetet, hogy arról már megegyezett az RMDSZ-szel. Az indok is furcsa: a PDL szerint az RMDSZ javasolta módosítás nyomán a magyar képviseletnek több szenátora lesz, mint most. Ami még igaz is lehet, ám az eredmény egyrészt attól függ, hogyan húzzák meg a választókerületek határait, másrészt attól, hogy milyen lesz a szavazói kedv. A székely és a partiumi megyékben garantált néhány „örök” RMDSZ-es kerület, de a többi megye esetében nem biztos a magyar győzelem. A PDL részéről viszont a lépés kampányfogásnak sem utolsó a nacionalista választók megszólítására, hiszen „szemfülesen” megakadályozta, hogy bővüljön a magyarok képviselete. (Furcsa egybeesés, hogy Kövér László indítványa nyomán a magyar Országgyűlésbe akár már a következő választásokon küldhet saját képviselőt az erdélyi és a partiumi magyarság, mégiscsak növelve ezzel honatyáinak számát.
Ez pozitív fejlemény lenne, hiszen így vélhetően mégsem avatkoznak majd be túlzott mértékben a határon túliak az anyaország belpolitikájába, saját küldötteik ugyanis várhatóan inkább a határon túli ügyekkel foglalkoznak majd). A román választások összevonásáról ugyanakkor megbonthatatlan a konszenzus a koalícióban, hiszen az RMDSZ-nek is az az érdeke, hogy az EMNP és az MPP ne méretkezhessen meg a külön önkormányzati választásokon, és ezzel ne lehessen előre fölmérni az erőviszonyokat. A PDL és az RMDSZ választási érdekein kívül amúgy semmi sem indokolja az összevonást, azonban most lépéselőnybe kerültek az eddig biztos nyertesnek tekintett ellenzékkel szemben. A szenátus elnöki tisztségének elnyerése megerősítette a kormányoldal kohézióját, ezért a felelősségvállalás sikere bizonyosnak tűnik – ezért a sietség, hogy még karácsony előtt keresztülverjék a parlamenten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok