2011. december 22., 07:482011. december 22., 07:48
Konkrétan a volt munkaügyi miniszter esetéért, melynek során a nyomozó hatóság 2008-ban kenőpénz elfogadása miatt vádat emelt a liberális tárcavezető ellen – és akit annak rendje és módja szerint az államfő felfüggesztett tisztségéből –, hogy aztán a legfelsőbb bíróság a napokban végleges, jogerős ítéletben ártatlannak nyilvánítsa. Hasonló esetben a világ bármelyik, a jogállamiság és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartására, az igazságszolgáltatás professzionális működésére kicsit is adó országában fejek hullanának az ügyészségnél a súlyos baklövés miatt, az igaztalanul megvádolt fél pedig tetemes kártérítésre tarthatna igényt.
Csakhogy Romániában a nyomozó hatóság – és nagyon sok esetben sajnos globálisan az igazságszolgáltatás – úgy viselkedik, mint egy elszabadult hajóágyú. Se szeri, se száma azoknak a „bűneseteknek”, amikor az ügyészek látványosan, a tévékamerák gyűrűjében, bilincsre verve dugnak előzetesbe magas rangú politikusokat, önkormányzati képviselőket, üzletembereket (lásd Gigi Becali, Dinu Patriciu, Dan Diaconescu vagy Adrian Năstase ügyeit – igaz, a volt kormányfő megúszta karperec nélkül), akik rövid idő elteltével persze elhagyják a rendőrségi fogdát, majd néhány év múlva a bíróságok felmentik őket. Mindez jelentős politikai befolyásoltságot, egyúttal pedig csapnivaló szakmai hozzáállást feltételez a közvádlók részéről, amiért mindenképpen felelniük kellene.
De hozzájuk hasonlóan nyakig sáros az a romániai politikai osztály, amelynek tagjai (párt)érdeküknek megfelelően rendszerint melegen üdvözlik vagy hevesen kárhoztatják a nagy korrupciós ügyek felgöngyölítését. Sőt tovább mennek, és ha kell, még a nyomozati szakaszban kimondják a gyanúsítottról, hogy szerintük bűnös-e vagy ártatlan.
Mint például Emil Boc kormányfő Sorin Apostu volt kolozsvári polgármesterről, aki szerinte már csak azért sem fogadott el csúszópénzt fűtől-fától, merthogy „szereti a családját”. Meglehet, emiatt egyszer Boc is megüti a bokáját, ahogy Băsescu Păcuraru felfüggesztésével. De a hazai igazságszolgáltatás tevékenységét ismerve ennek az ellenkezője is előfordulhat.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.