Vádlotti kifogások

Aktuális erdélyi szóhasználattal élve ciánt lehetett inni rá, hogy éles viták övezik majd a kaszinóberuházással összefüggésben hivatali visszaéléssel gyanúsított Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának megvonását.

Rostás Szabolcs

2011. szeptember 14., 09:092011. szeptember 14., 09:09

 Hiszen Magyarország is ama közép-kelet-európai államok közé tartozik, ahol a politikusok előszeretettel kiáltanak leszámolást, koncepciós eljárást, ha a nyomozó hatóság vagy az igazságszolgáltatás politikai érdekeikkel ellentétes döntéseket hoz; erre Románia valósággal ontotta a példákat az elmúlt két évtizedben. A volt szocialista kormányfő is közvádlóvá lépett elő az Országgyűlés előtt mondott védőbeszédében, hazugsággal vádolva az ügyészséget, és miközben arra kérte a honatyákat, szavazzanak lelkiismeretük szerint a kiadatásáról, az interneten már silánynak nevezte a mentelmi joga megvonására szavazó honatyákat. No, de ne foglalkozzunk most Gyurcsány jellemével, sok újdonsággal nem tudnánk szolgálni. Reflektáljunk inkább azokra az – elsősorban MSZP-s körökből érkező – „érvekre”, miszerint a politikus elleni eljárás nyilvánvaló politikai leszámolás, koncepciós per, amit szerintük az is alátámaszt, hogy volt miniszterelnököt legutóbb 1958-ban állítottak bíróság elé Magyarországon, a rendszerváltás óta pedig a parlament először adott ki a nyomozóhatóságnak egy korábbi kormányfőt.

Ha rosszmájúak lennénk, a Gyurcsány-ügyről minderre azt mondhatnánk: éppen itt volt az ideje. Ehelyett emlékeztetnénk, Romániában vádat is emeltek már volt kormányfő – Adrian Năstase – ellen, de hasonló lépés született Julija Timosenko volt ukrán, Ivo Sanader horvát és Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel szemben is. De ha valaki erre legyintene, és azt mondaná: mindez csak amolyan kelet-európai, balkáni szokás, mehetünk nyugatabbra is. Geir Haarde korábbi izlandi kormányfőt a szigetország bankszektorának összeomlásában játszott szerepéért állították bíróság elé, Jacques Chirac volt francia államfő ellen ugyanakkor közpénzek elsikkasztása miatt folyik eljárás, és még sorolhatnánk. Mondani sem kell, mindketten politikai összeesküvést sejtenek az ellenük zajló perek mögött, ami Chirac esetében különösen „komoly” érv, tekintve, hogy ma ugyanaz a párt van hatalmon Párizsban, amely az ő idejében. De hát a tények őket nem zavarják. Reméljük, az igazságszolgáltatást sem fogják…

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 23., péntek

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Nicușor Dan, Románia és a magyarok
Nicușor Dan, Románia és a magyarok
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

2025. május 21., szerda

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az
2025. május 16., péntek

A választás és az erkölcs válsága

Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.

A választás és az erkölcs válsága
A választás és az erkölcs válsága
2025. május 16., péntek

A választás és az erkölcs válsága

2025. május 16., péntek

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”
A katasztrófa és a „kisebbik rossz”
2025. május 16., péntek

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

2025. május 13., kedd

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen

Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen
2025. május 09., péntek

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Erdély a „teremtő káoszban”
Erdély a „teremtő káoszban”
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

2025. május 05., hétfő

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat
2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?