2012. szeptember 21., 10:062012. szeptember 21., 10:06
Annyi történt, hogy a magyargyűlölők panteonjában örökös bérelt hellyel rendelkező román pártvezér, a bukaresti parlamentből négy éve kibukott és emiatt most európai parlamenti mandátummal vigasztalódó Corneliu Vadim Tudor megtalálta magának Vass Ádámot, a tulajdonosa miatt magyar csapatként elkönyvelt és ezért a szélsőséges románok által lelkesen gyűlölt Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának magyar középpályását. Konkrétan azért esett neki, mert Vass rengeteg tetoválása között egy magyar címer is látható, a nyakán.
Vadim számára viszont a jelek szerint bármely magyar szimbólum úgy hat, mint kivénhedt csatalóra a trombitaszó, és azonnal lendületes őrjöngésbe kezdett, többek között azt harsogva, hogy Vass Nagy-Magyarország-térképet is tetováltatott magára, amely annak rendje és módja szerint Erdélyt is tartalmazza. Az természetesen nem zavarta, hogy Vass nyakán még véletlenül sem díszeleg Nagy-Magyarország térképe, és még a címer sem az egykori nagycímer, amelyben a többi tartomány mellett Erdély jelképe is szerepel, csupán a ma is használatos.
De sebaj, van az a néhány ezernyi híve a valóságot sajátosan látó feketeöves sovinisztának, aki mindent vakon elhisz neki. Ha ő azt mondja, hogy Vass Nagy-Magyarország térképét varratta magára, akkor azt látják rajta, még akkor is, ha történetesen Aranyszájú Szent János vagy ad absurdum a románok által nemzeti hősként tisztelt Avram Iancu arcképe díszeleg rajta. Ja, hogy kissé bajszos, meg szőrmekucsma van rajta? Hát megemberesedett, na.
Vadim azt javasolta, hogy Vass ragassza le a címert, amikor Romániában játszik, ami nem is csoda, hiszen a fentiek is bizonyítják, hogy ha meglátja Magyarország – és a világszerte élő magyarok – szimbólumát, rohamot kap, és kontrollálatlanul ontja az ökörségeket. Azért kíváncsi lennék az első, spontán reakciójára, ha valaki közölné vele: a mai román címer alapjául szolgáló, 1921-ben alkotott címer tervezőjét Köpeczi Sebestyén Józsefnek hívták.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.