2011. november 18., 10:002011. november 18., 10:00
A projekttől saját biztonságát féltő Oroszország már többször is jelezte, hogyha nem tesznek le a tervről, akkor méltó válaszlépéseket tesz – és ez most meg is történt. A héten adta hírül a világsajtó, hogy az orosz hadsereg félelmetes eszközökkel egészíti ki arzenálját: több tízezer tollaslabdaütőt vásárolnak, természetesen a hozzájuk tartozó, jobb híján labdának nevezett kis tollas izékkel együtt. A Pentagon és a brüsszeli NATO-főparancsnokság sokcsillagos illetékesei főleg azért aggódhatnak, mert az erre való buzdítás a legmagasabb moszkvai körökből, Dmitrij Medvegyev államfőtől és Vlagyimir Putyin miniszterelnöktől ered. A Kreml blogoldalán elérhető közel háromperces felvételen Medvegyev hoszszasan ecseteli a badmintonnak is nevezett játék előnyeit, amely szerinte „jót tesz az egészségnek, és segít a gyors döntéshozatalban”. Miután a videón jó példával is elöl jár (jobban mondva előütöget), a hadsereg vezetése sem tétovázott: azonnal berendeltek egy hatalmas, Oroszország Anyácska dicső véderejéhez méltó nagyságú, több tízezres tollasütő-kontingenst.
„A tollaslabdázás hasonló izmokat mozgat meg, mint amilyenekre kézigránát elhajításakor, késdobáláskor van szükség” – mondta az Izvesztyija című orosz lapnak Alekszandr Scsepeljev ezredes. Hozzátette, hogy a labdafigyelés különösen hasznos a mesterlövészeknek. „A tollaslabda mozgásának követése edzi a szemizmokat, erősíti a keringési rendszert és fejleszti a reakciósebességet” – mondta az ezredes. Azért szép ív ez a szovjet haditechnika történetében: a T–34-es harckocsi, a Katyusa rakéta-sorozatvető, a MiG–29-es vadászgép vagy az R–7-es interkontinentális ballisztikus rakéta 21. századi utódaként tollasütők biztosítják majd a Krasznaja Armija utódszervezetének ütőképességét.
A szó szoros értelmében. Mondjuk, azért nem biztos, hogy szívesen cserélnék Ivánnal vagy Grisával, amikor a NATO-rakétavédelmi rendszer dél-romániai egységei ellen indul támadásra, és miközben a többévnyi tollasozásban szerzett rutint mozgósítva, gyakorlott kézmozdulattal dobná el gránátjait, a NATO F–18-as vadászbombázó-köteléke, még jobb esetben egy Tomahawk cirkáló rakéta (pontosabban manőverező robotrepülőgép) porrá bombázza őket. Szóval úgy néz ki, hogy az orosz ütőképesség miatt addig csak mérsékelten érdemes aggódni, amíg interkontinentális rakéták helyett a teniszrakettek beszerzése jelenti a prioritást.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.