„Tiszta vízió” az őshonos kisebbségekért: az EB elé kerül a Minority SafePack

•  Fotó: Facebook/RMDSZ

Fotó: Facebook/RMDSZ

Történelmi pillanatként értékelik a kezdeményezők, hogy összegyűlt több mint 1,2 millió aláírás a Minority SafePack támogatásához. Az őshonos európai kisebbségek védelmét szolgáló polgári kezdeményezés kidolgozói azonban még nem dőlnek hátra: a jövőben minél több uniós döntéshozót próbálnak az ügy mellé állítani.

Pap Melinda

2018. április 04., 16:502018. április 04., 16:50

2018. április 04., 23:412018. április 04., 23:41

Nemcsak a közel másfél milliós romániai magyar közösség, hanem az 50 milliós európai közösség sikere Kelemen Hunor szerint, hogy összegyűlt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadtatásához szükséges egymillió aláírás.

Az RMDSZ elnöke a kedden éjfélkor lezárult aláírásgyűjtés eredményeit ismertető szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta, az 1 215 879 szignóhoz a következő napokban – az ívek beadása után – újabb kézjegyek adódhatnak.

A kincses városi sajtóeseménnyel egy időben a németországi Flensburgban tartott sajtótájékoztatón Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért Európában. A kezdeményezés – mely a FUEN elnöke szerint az elmúlt évben mozgalommá nőtte ki magát – szerinte azt mutatja, hogy az Európai Unió hivatalos szerveinek a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei. Úgy vélte, az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak is át kell vennie, egyenlő jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek. Rámutatott, az MSPI „tiszta vízió” az európai kisebbségek jövőjére vonatkozóan, hogy a kontinens a közösségek, kultúrák, nyelvek Európája legyen.

A FUEN elnöke szerint a következőkben a tagországok kormányait, parlamentjeit kell meggyőzni arról, hogy támogassák a projektet, hisz a több mint egymillió aláírással együtt járó felelősségen most már a különböző tagországokkal és az EU-s intézményekkel közösen osztoznak.

A lobbitevékenységre utalva hozzátette, a következő lépések sem lesznek könnyűek.

Uniós ellenszél és beépített akadályok

Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke az aláírásgyűjtést megelőző nyolcéves folyamat lépéseit elevenítette fel. Többek között az Európai Bizottság (EB) ellen indított perre is kitért, melyet azután kezdeményezett, hogy az uniós végrehajtó szerv – arra hivatkozva, hogy nem tartozik hatáskörébe – elutasította a kezdeményezés bejegyzését.

„Bebizonyítottuk, hogy tényleg vannak kisebbségek, és ők az igazi európaiak” – fogalmazott Hansen, „fantasztikus eredménynek" nevezve az összegyűlt több mint 1,2 millió aláírást.

Úgy vélte, ha még két hétig folytatódna a szignók gyűjtése, ezek száma akár a kétmilliót is elérné.
Hansen közölte, az MSPI a szubszidiaritást szolgálja, közelebb viszi a döntéseket a polgárokhoz, ugyanakkor a kisebbségek védelmét szolgáló akció az ötödik sikeres polgári kezdeményezés EU-s szinten, holott 60-70 próbálkozás is volt. Hozzátette, az EB sok „akadályt” épített a rendszerbe, hogy elejét vegye a visszaéléseknek.

•  Fotó: Facebook/RMDSZ Galéria

Fotó: Facebook/RMDSZ

„A kezdeményezők kiegyensúlyozatlan harcot vívtak az EU-s intézményrendszerrel, amely az ő korlátozott lehetőségeikhez képest állami eszközökkel, pénzügyi és jogi háttérrel egyaránt rendelkezett. Az ennek ellenére elért siker a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet” – vélte Hansen, azon reményének is hangot adva, hogy ennek hatására az olyan konfliktusok is megoldhatók lesznek – például a spanyolországi katalán kérdés –, melyek börtönbüntetés helyett párbeszédet igényelnek.

Közösségi önbizalom és észérvek

Az a tény, hogy Románia másodikként végzett a rangsorban és itt a szerda déli állás szerint 303 695 aláírás gyűlt össze, a közösség önbizalma szempontjából is fontos – értékelte a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szövetség 250 ezer szignó összegyűjtését vállalta és ezen vállalásának már januárig eleget tett.

„Legyőztük a kishitűséget, a magunkét is” – mondta az RMDSZ-elnök.

Elmondta, a területi szervezetek mindannyian begyűjtötték a rájuk kirótt aláírásszámot, Maros, Szilágy, Bihar megye, valamint a Háromszék és Csík területi szervezetek kiemelkedően teljesítettek.

•  Fotó: Facebook/RMDSZ Galéria

Fotó: Facebook/RMDSZ

A politikus arra is kitért, hogy az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, koordinálták azt, ami a politikus szerint óriási tapasztalat volt, ezáltal jelentős tudásra és kapcsolati tőkére tettek szert. A legtöbb, mintegy 570 ezer szignó egyébként Magyarországon gyűlt össze, de jól szerepelt Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Horvátország, Dánia is. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy a polgári kezdeményezés ügyével – tekintettel a küszöbön álló EP-választásokra – érdemben már csak a 2019-es megmérettetés után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni.

A jövendőbeli procedúráról elmondta, egy hónap alatt kell benyújtaniuk a tagországok hatóságaihoz a begyűjtött aláírásokat, Romániában erre április 11-én kerül sor a bukaresti belügyminisztériumban.

Ezeknek három hónap áll rendelkezésre, hogy leellenőrizzék a szignók hitelességét és kiadják az igazolást, amivel majd az EB elé viszik az ügyet. Ennek újabb három hónapja van arra, hogy feltegye kérdéseit, majd állást kell foglalnia.

•  Fotó: Facebook/RMDSZ Galéria

Fotó: Facebook/RMDSZ

Az RMDSZ elnöke szerint az EP-választások miatt ez elhúzódhat, de a kezdeményezők ez idő alatt sem tétlenkednek, a tagországokban ismertetik az MPSI létjogosultságát. „Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez” – hangsúlyozta.

Az esetleges ellenállás kapcsán elmondta: Románia valószínűleg kifogásokat fog emelni a kezdeményezés ellen az Európa Tanácsban, de szerinte „a mi érveink erősebbek”.

„Ami Dél-Tirolban, Finnországban jó, az Romániában is jó kell legyen” – hangoztatta Kelemen. Újságírói kérdésre elismerte, hogy az őshonos kisebbségek védelme erős Kárpát-medencei magyar érdek, hiszen a régió legnagyobb kisebbségeként az erdélyi magyar közösségnek kiemelten fontos ez, a nyugat-európai országokban ugyanis már az elmúlt évtizedekben rendeződött a kisebbségi kérdés. Kelemen Hunor szerint azonban csak az MSPI ellenzői fogják majd azt állítani, hogy ez „magyar ügy". A politikus úgy vélte, a következő időszakban „észérvekkel kell operálni" és minél több uniós döntéshozó támogatását megnyerni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 28., hétfő

Sokan a hazatelepedési segély miatt térnek vissza Romániába, de nem jelennek meg a munkaerőpiacon

A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, akivel a romániai munkaerőpiacról beszélgettünk.

Sokan a hazatelepedési segély miatt térnek vissza Romániába, de nem jelennek meg a munkaerőpiacon
2024. október 27., vasárnap

Vasárnap este, videós összeállítással jelentkezett be államfőjelölti programjával Kelemen Hunor

„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.

Vasárnap este, videós összeállítással jelentkezett be államfőjelölti programjával Kelemen Hunor
2024. október 27., vasárnap

Székelyföld-szerte őrtüzeket gyújtottak az autonómiaigény jeleként

Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.

Székelyföld-szerte őrtüzeket gyújtottak az autonómiaigény jeleként
2024. október 27., vasárnap

Magyarország főkonzulja jelenlétében iktatták be az első Bákó megyei csángó polgármestert

Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.

Magyarország főkonzulja jelenlétében iktatták be az első Bákó megyei csángó polgármestert
2024. október 27., vasárnap

Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban

A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.

Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban
2024. október 27., vasárnap

Cáfolja a rendőrség, hogy „élő pajzsként” használták volna a járművezetőket (VIDEÓ)

Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.

Cáfolja a rendőrség, hogy „élő pajzsként” használták volna a járművezetőket (VIDEÓ)
2024. október 27., vasárnap

Egyelőre nem hűl le a levegő, marad a kellemes időjárás

Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.

Egyelőre nem hűl le a levegő, marad a kellemes időjárás
2024. október 27., vasárnap

Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő az erdélyi nagyvárosban

Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.

Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő az erdélyi nagyvárosban
2024. október 27., vasárnap

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)

Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)
2024. október 26., szombat

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere

Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere