Fotó: Facebook/RMDSZ
Történelmi pillanatként értékelik a kezdeményezők, hogy összegyűlt több mint 1,2 millió aláírás a Minority SafePack támogatásához. Az őshonos európai kisebbségek védelmét szolgáló polgári kezdeményezés kidolgozói azonban még nem dőlnek hátra: a jövőben minél több uniós döntéshozót próbálnak az ügy mellé állítani.
2018. április 04., 16:502018. április 04., 16:50
2018. április 04., 23:412018. április 04., 23:41
Nemcsak a közel másfél milliós romániai magyar közösség, hanem az 50 milliós európai közösség sikere Kelemen Hunor szerint, hogy összegyűlt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadtatásához szükséges egymillió aláírás.
A kincses városi sajtóeseménnyel egy időben a németországi Flensburgban tartott sajtótájékoztatón Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért Európában. A kezdeményezés – mely a FUEN elnöke szerint az elmúlt évben mozgalommá nőtte ki magát – szerinte azt mutatja, hogy az Európai Unió hivatalos szerveinek a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei. Úgy vélte, az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak is át kell vennie, egyenlő jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek. Rámutatott, az MSPI „tiszta vízió” az európai kisebbségek jövőjére vonatkozóan, hogy a kontinens a közösségek, kultúrák, nyelvek Európája legyen.
A lobbitevékenységre utalva hozzátette, a következő lépések sem lesznek könnyűek.
Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke az aláírásgyűjtést megelőző nyolcéves folyamat lépéseit elevenítette fel. Többek között az Európai Bizottság (EB) ellen indított perre is kitért, melyet azután kezdeményezett, hogy az uniós végrehajtó szerv – arra hivatkozva, hogy nem tartozik hatáskörébe – elutasította a kezdeményezés bejegyzését.
Úgy vélte, ha még két hétig folytatódna a szignók gyűjtése, ezek száma akár a kétmilliót is elérné.
Hansen közölte, az MSPI a szubszidiaritást szolgálja, közelebb viszi a döntéseket a polgárokhoz, ugyanakkor a kisebbségek védelmét szolgáló akció az ötödik sikeres polgári kezdeményezés EU-s szinten, holott 60-70 próbálkozás is volt. Hozzátette, az EB sok „akadályt” épített a rendszerbe, hogy elejét vegye a visszaéléseknek.
Fotó: Facebook/RMDSZ
„A kezdeményezők kiegyensúlyozatlan harcot vívtak az EU-s intézményrendszerrel, amely az ő korlátozott lehetőségeikhez képest állami eszközökkel, pénzügyi és jogi háttérrel egyaránt rendelkezett. Az ennek ellenére elért siker a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet” – vélte Hansen, azon reményének is hangot adva, hogy ennek hatására az olyan konfliktusok is megoldhatók lesznek – például a spanyolországi katalán kérdés –, melyek börtönbüntetés helyett párbeszédet igényelnek.
Az a tény, hogy Románia másodikként végzett a rangsorban és itt a szerda déli állás szerint 303 695 aláírás gyűlt össze, a közösség önbizalma szempontjából is fontos – értékelte a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szövetség 250 ezer szignó összegyűjtését vállalta és ezen vállalásának már januárig eleget tett.
Elmondta, a területi szervezetek mindannyian begyűjtötték a rájuk kirótt aláírásszámot, Maros, Szilágy, Bihar megye, valamint a Háromszék és Csík területi szervezetek kiemelkedően teljesítettek.
Fotó: Facebook/RMDSZ
A politikus arra is kitért, hogy az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, koordinálták azt, ami a politikus szerint óriási tapasztalat volt, ezáltal jelentős tudásra és kapcsolati tőkére tettek szert. A legtöbb, mintegy 570 ezer szignó egyébként Magyarországon gyűlt össze, de jól szerepelt Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Horvátország, Dánia is. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy a polgári kezdeményezés ügyével – tekintettel a küszöbön álló EP-választásokra – érdemben már csak a 2019-es megmérettetés után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni.
Ezeknek három hónap áll rendelkezésre, hogy leellenőrizzék a szignók hitelességét és kiadják az igazolást, amivel majd az EB elé viszik az ügyet. Ennek újabb három hónapja van arra, hogy feltegye kérdéseit, majd állást kell foglalnia.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Az RMDSZ elnöke szerint az EP-választások miatt ez elhúzódhat, de a kezdeményezők ez idő alatt sem tétlenkednek, a tagországokban ismertetik az MPSI létjogosultságát. „Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez” – hangsúlyozta.
„Ami Dél-Tirolban, Finnországban jó, az Romániában is jó kell legyen” – hangoztatta Kelemen. Újságírói kérdésre elismerte, hogy az őshonos kisebbségek védelme erős Kárpát-medencei magyar érdek, hiszen a régió legnagyobb kisebbségeként az erdélyi magyar közösségnek kiemelten fontos ez, a nyugat-európai országokban ugyanis már az elmúlt évtizedekben rendeződött a kisebbségi kérdés. Kelemen Hunor szerint azonban csak az MSPI ellenzői fogják majd azt állítani, hogy ez „magyar ügy". A politikus úgy vélte, a következő időszakban „észérvekkel kell operálni" és minél több uniós döntéshozó támogatását megnyerni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!