„Tiszta vízió” az őshonos kisebbségekért: az EB elé kerül a Minority SafePack

Nemcsak a közel másfél milliós romániai magyar közösség, hanem az 50 milliós európai közösség sikere Kelemen Hunor szerint, hogy összegyűlt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadtatásához szükséges egymillió aláírás.

Az RMDSZ elnöke a kedden éjfélkor lezárult aláírásgyűjtés eredményeit ismertető szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta, az 1 215 879 szignóhoz a következő napokban – az ívek beadása után – újabb kézjegyek adódhatnak.

A kincses városi sajtóeseménnyel egy időben a németországi Flensburgban tartott sajtótájékoztatón Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért Európában. A kezdeményezés – mely a FUEN elnöke szerint az elmúlt évben mozgalommá nőtte ki magát – szerinte azt mutatja, hogy az Európai Unió hivatalos szerveinek a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei. Úgy vélte, az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak is át kell vennie, egyenlő jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek. Rámutatott, az MSPI „tiszta vízió” az európai kisebbségek jövőjére vonatkozóan, hogy a kontinens a közösségek, kultúrák, nyelvek Európája legyen.

A FUEN elnöke szerint a következőkben a tagországok kormányait, parlamentjeit kell meggyőzni arról, hogy támogassák a projektet, hisz a több mint egymillió aláírással együtt járó felelősségen most már a különböző tagországokkal és az EU-s intézményekkel közösen osztoznak.

A lobbitevékenységre utalva hozzátette, a következő lépések sem lesznek könnyűek.

Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke az aláírásgyűjtést megelőző nyolcéves folyamat lépéseit elevenítette fel. Többek között az Európai Bizottság (EB) ellen indított perre is kitért, melyet azután kezdeményezett, hogy az uniós végrehajtó szerv – arra hivatkozva, hogy nem tartozik hatáskörébe – elutasította a kezdeményezés bejegyzését.

„Bebizonyítottuk, hogy tényleg vannak kisebbségek, és ők az igazi európaiak” – fogalmazott Hansen, „fantasztikus eredménynek" nevezve az összegyűlt több mint 1,2 millió aláírást.

Úgy vélte, ha még két hétig folytatódna a szignók gyűjtése, ezek száma akár a kétmilliót is elérné.
Hansen közölte, az MSPI a szubszidiaritást szolgálja, közelebb viszi a döntéseket a polgárokhoz, ugyanakkor a kisebbségek védelmét szolgáló akció az ötödik sikeres polgári kezdeményezés EU-s szinten, holott 60-70 próbálkozás is volt. Hozzátette, az EB sok „akadályt” épített a rendszerbe, hogy elejét vegye a visszaéléseknek.

„A kezdeményezők kiegyensúlyozatlan harcot vívtak az EU-s intézményrendszerrel, amely az ő korlátozott lehetőségeikhez képest állami eszközökkel, pénzügyi és jogi háttérrel egyaránt rendelkezett. Az ennek ellenére elért siker a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet” – vélte Hansen, azon reményének is hangot adva, hogy ennek hatására az olyan konfliktusok is megoldhatók lesznek – például a spanyolországi katalán kérdés –, melyek börtönbüntetés helyett párbeszédet igényelnek.

Az a tény, hogy Románia másodikként végzett a rangsorban és itt a szerda déli állás szerint 303 695 aláírás gyűlt össze, a közösség önbizalma szempontjából is fontos – értékelte a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szövetség 250 ezer szignó összegyűjtését vállalta és ezen vállalásának már januárig eleget tett.

„Legyőztük a kishitűséget, a magunkét is” – mondta az RMDSZ-elnök.

Elmondta, a területi szervezetek mindannyian begyűjtötték a rájuk kirótt aláírásszámot, Maros, Szilágy, Bihar megye, valamint a Háromszék és Csík területi szervezetek kiemelkedően teljesítettek.

A politikus arra is kitért, hogy az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, koordinálták azt, ami a politikus szerint óriási tapasztalat volt, ezáltal jelentős tudásra és kapcsolati tőkére tettek szert. A legtöbb, mintegy 570 ezer szignó egyébként Magyarországon gyűlt össze, de jól szerepelt Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Horvátország, Dánia is. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy a polgári kezdeményezés ügyével – tekintettel a küszöbön álló EP-választásokra – érdemben már csak a 2019-es megmérettetés után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni.

A jövendőbeli procedúráról elmondta, egy hónap alatt kell benyújtaniuk a tagországok hatóságaihoz a begyűjtött aláírásokat, Romániában erre április 11-én kerül sor a bukaresti belügyminisztériumban.

Ezeknek három hónap áll rendelkezésre, hogy leellenőrizzék a szignók hitelességét és kiadják az igazolást, amivel majd az EB elé viszik az ügyet. Ennek újabb három hónapja van arra, hogy feltegye kérdéseit, majd állást kell foglalnia.

Az RMDSZ elnöke szerint az EP-választások miatt ez elhúzódhat, de a kezdeményezők ez idő alatt sem tétlenkednek, a tagországokban ismertetik az MPSI létjogosultságát. „Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez” – hangsúlyozta.

Az esetleges ellenállás kapcsán elmondta: Románia valószínűleg kifogásokat fog emelni a kezdeményezés ellen az Európa Tanácsban, de szerinte „a mi érveink erősebbek”.

„Ami Dél-Tirolban, Finnországban jó, az Romániában is jó kell legyen” – hangoztatta Kelemen. Újságírói kérdésre elismerte, hogy az őshonos kisebbségek védelme erős Kárpát-medencei magyar érdek, hiszen a régió legnagyobb kisebbségeként az erdélyi magyar közösségnek kiemelten fontos ez, a nyugat-európai országokban ugyanis már az elmúlt évtizedekben rendeződött a kisebbségi kérdés. Kelemen Hunor szerint azonban csak az MSPI ellenzői fogják majd azt állítani, hogy ez „magyar ügy". A politikus úgy vélte, a következő időszakban „észérvekkel kell operálni" és minél több uniós döntéshozó támogatását megnyerni.