Az ideiglenes jelleggel kinevezett városházi jegyző rászolgált a magyarok bizalmatlanságára: sem az RMDSZ, sem a POL által tavaly ősszel beterjesztett, kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezetet nem láttamozta, ezzel jelezve, hogy nem tartja törvényesnek. „Egy ilyen ember nem védheti az önkormányzat álláspontját a prefektussal szemben, aki szintén jogsértőnek véli a kétnyelvűséget” – fejtette ki Kali István, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Szerinte a jegyző az ellenkereset megfogalmazásában is bizonyította részrehajlóságát. „Ebben szinte szóról szóra megismételte, azaz elismerte azokat a kifogásokat, amelyeket a prefektus fogalmazott meg a megszavazott és vissza nem vont tanácsi határozattal kapcsolatosan” – mondta el lapunknak Kali. Jogi szempontból egyrészt alaptalannak és kifogásolhatónak, másrészt nevetségesnek tartja az RMDSZ Lucian Goga Maros megyei prefektus kifogásait, amelyeket a kétnyelvű utcanévtáblák ellen sorakoztatott fel.

A magyar feliratok és jelképek ellen állandó hajtóvadászatot folytató prefektus nem fogadta el az önkormányzati határozatokat; előbb felszólította a tanácsot a dokumentumok visszavonására, majd látván, hogy az nem történt meg, a közigazgatási bírósághoz fordult.

Mint az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke elmondta, nem igaz, hogy a prefektúra keretében működő, konzultatív bizottság nem láttamozta a határozattervezetet, mint ahogy az sem, hogy nincs törvényes keret az utcanév-módosításra. A kérdés nem tartozik a művelődési tárca hatáskörébe, hiszen egyszerű utcanévtáblák cserélődnek, és nem egyéb feliratok kerülnek ki bizonyos műemlék épületek falára. „Az, hogy nem fér ki a személyazonossági kártyákra, egyenesen nevetséges. Kérdem én, hány betűvel hosszabb a 22 karakteres Tineretului – Ifjúsági a 28 karakteres Barbu Ştefănescu Delavranceánál?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő.

Az ország más városaiban ennél hosszabb utcanevekre is bukkantunk. Konstancán a Martir Alexandru Ferkel-Şutea név 29 karakterből áll, Iaşi-ban a General Henri Mathias Berthelot 31-ből,

Lapunk érdeklődésére a főváros 1-es kerületének anyakönyvi osztályán megerősítették: a Durbac utca valamennyi lakójának ugyanolyan típusú és ugyanakkora méretű személyazonossági kártyája van, mint a többi román állampolgárnak.