2010. július 23., 12:032010. július 23., 12:03
Politikai ambíciójukat siker koronázta: Orbán Viktorból áprilisban miniszterelnök lett, Băsescunak ezt megelőzően, decemberben sikerült újráznia, mégpedig tusványosi vitapartnere hathatós támogatásával. Hiszen emlékszünk, Orbán – kérdésre válaszolva – éppen Tusnádfürdőn jelentette ki: a romániai államfőválasztás első fordulójában az RMDSZ jelöltjére, Kelemen Hunorra, a másodikban pedig Băsescura szavazna.
Az előzmények ismeretében nem vitás, hogy Băsescu hálával tartozik a Fidesz elnökének, biztatása ugyanis nagyobb súllyal nyomott a latban az erdélyi magyarok előtt, mint a Mircea Geoanát támogató RMDSZ-é. A kérdés csak az, hogy miként viszonozhatja mindezt a román elnök. Ne legyenek illúzióink, a területi autonómia tárgyában ma sem fog mást mondani, mint tavaly, amikor a caracalival asszociálta a székelyudvarhelyi önrendelkezést. Elvárható azonban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése terén mindenben partnere legyen Orbán Viktor nemzeti kormányának, főleg az erdélyi magyarság identitásának megőrzése, szellemi-közösségi gyarapodásának elősegítése tekintetében. Borítékolható, hogy a két vezető politikus számos közös elemet talál majd a másiknak az új közép-európai partnerség kiépítéséről vallott stratégiájában, hiszen mindkettő alapvetően a térség országainak hatékony együttműködését szorgalmazza.
Márpedig e téren nem tekinthetünk el a régiót alaposan, Romániát azonban hatványozottan sújtó gazdasági válság kezelésétől sem, amelynek vitathatatlanul jót tenne, ha a két ország kicserélné tapasztalatait és közösen keresne megoldást a kilábalásra, majd a fejlődésre. A tusványosi eszmecsere tehát felér egy új kezdettel. Jó alkalom lesz a román–magyar kapcsolatok kibeszélésére, a közös tervek felvázolására, már csak azért is, mivel Orbán és Băsescu még sokáig meghatározza a két ország sorsát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok