A lapokat látszólag ő osztja, de az igazi mozgások a háttérben zajlanak. Gabriel Vlase, a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője a hírek szerint rendszeres vendég a Victoria-palotában, amióta a bajszos erős ember a rácsok mögül figyeli egykori pártja vergődését. Leléptek a színről az izraeli tanácsadók, a párhuzamos állam elleni harc pedig olyan gyorsan tűnt el a szociáldemokraták terítékéről, mint Dragnea reggelijéből a kaviár. Kissé kopottan, viharverten, de a Brüsszelt és Johannist kitartóan támadó PSD-ből egyik napról a másikra előtoppant a három évtizede jól megszokott, unalmasan nacionalista PSD.

A Dragnea örökségétől és emlékétől szabadulni akaró román szociáldemokraták stratégiája rövid távon a következő: kibékülés a Victor Ponta-féle Pro Románia Párttal, s így a PSD-ből az öntörvényű vezér miatt elmenekült politikusokkal, megtartani a koalíciót az európai parlamenti választásokon szintén nagyot bukó ALDE-val és különösebb ricsaj nélkül átvészelni az elkövetkező egy év választásait. A fociban azt szokták mondani, elaltatja az ellenfelet az a csapat, amely kerüli a letámadást, a durva belemenéseket, és többnyire oldalra vagy hátrafelé passzolgatva csökkenti a tempót. Az ellenfél, azaz a PNL és az USR által meghatározott ellenzék elvesztette kedvenc témáját, Dragneát, s ezzel együtt a korrupcióellenes harc értelmét. A Dăncilă-féle, Brüsszellel kiegyező, az igazságszolgáltatás reformjáról lemondó PSD olyan, mint a sovány prostituált: nehéz rajta fogást találni. Márpedig a román ellenzék az utóbbi három évtizedben mindig akkor tudott meglepő győzelmeket aratni a baloldal vagy annak államfőjelöltje felett, ha azokat valami miatt büntetni akarták a szavazók, és nagy számban mentek el voksolni a vetélytársakra.

Úgy tűnik, ez a színtelen, szagtalan régi-új PSD megtalálta hagyományos játékszerét, a magyarkártyát is. Az RMDSZ-ben, a korábbi szövetségesben ehhez mostanában jó partnert talált, a magyar alakulat érezhetően szívesen áll bele a nyilatkozat- és egyéb csatákba. Ráadásul Magyarországgal – amelynek kormányára Liviu Dragnea egyfajta követendő példaként tekintett – rosszban lenni manapság jó pontot jelent Brüsszelben, a Dăncilă mögött állók vélhetően tudatosan élezik az államközi ellentétet. Az RMDSZ-szel magyarkérdésekben könnyen kiegyező, az Orbán-kormányéval sok tekintetben azonos külpolitikát folytató PSD-nek Dragnea bezárásával befellegzett. A szociáldemokrata hogyan továbbon Viorica Dăncilával párhuzamosan dolgoznak. Talán mindegy is, hogy ezt a fajta kormányzást párhuzamos államnak vagy valami másnak nevezik.