VEZÉRCIKK – Összeállt a novemberi államfőválasztás mezőnye: tizennégyen állhatnak majd rajthoz. Magyar szempontból ennyire érdekes romániai elnökválasztás még nem volt, hiszen két magyar jelölt is van: az RMDSZ mellett most a regionalizációt és a föderalizmust zászlajára tűző EMNP is elindította alelnökét, Szilágyi Zsoltot.
2014. szeptember 25., 19:552014. szeptember 25., 19:55
Ez már önmagában az EMNP és az erdélyi magyar közösség sikere, hiszen sikerült az eddigieknél jobban mozgósítani a magyar polgárokat, és megcáfolni azt a meglehetősen arrogáns és kishitű RMDSZ-es kijelentést, miszerint nincs kétszer kétszázezer magyar aláírás. Nos majdnem összesen ötszázezer lett, vagyis bebizonyosodott, hogy az egészséges verseny képes fölrázni a polgárokat.
Persze a neheze ezután jön: a néppártnak a lehető legszélesebb körben, ésszerű érvekkel el kell tudnia magyarázni, miért érzi úgy, hogy van létjogosultsága az általa képviselt politikának. A siker, a párt elfogadottságának mércéje az lesz, ha sikerül annyi szavazatot összegyűjteni, ahányan aláírásukkal is támogatták a párt jelöltjének indulását, bár alapvetően az sem tekinthető majd csúfos kudarcnak, ha „csak” a két évvel ezelőtti parlamenti választáson kapott mintegy ötvenezer voksot sikerül túlszárnyalni.
A végső csata persze a román jelöltek között dől majd el. Az alaphangot Traian Băsescu távozó államfő adta meg, amikor arról beszélt, hogy a jelöltek között egy titkos ügynök is van. Következett a neves újságíró, Robert Turcescu enyhén szólva is gyanús önleleplezése. Az egészet pedig Teodor Meleşcanu, a külügyi hírszerzés főnöke koronázta meg, amikor a jelentkezési határidő előtt egy nappal jelentette be: ő is indul, és egy kamupárt segítségével a semmiből elő is vett 400 ezer támogatói aláírást.
Egyértelműnek tűnik, hogy a jobbközép oldal vele akarja a baloldali szavazótábort megosztani, illetve ő lesz Klaus Johannis „helyettese”, ha a PNL-elnöknek valamiért – például összeférhetetlenségi pere miatt – ki kell szállnia a versenyből. Mint ahogy az is egyértelmű, hogy az ügynökügyek előrángatása egy célt szolgál: hogy ezúttal se az érdemi, gazdasági és szociális projekteket felvázoló választási programokról szóljon a kampány. Azok ugyanis továbbra sem léteznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!