VEZÉRCIKK – Enyhén szólva is túlreagálta az ukrán kormány Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint a határon túli magyaroknak joguk van a kettős állampolgársághoz és az autonómiához.
2014. május 19., 19:292014. május 19., 19:29
A magyar nagykövet bekéretése még akkor is túlzás volt, ha elfogadjuk: az ukránok most az átlagosnál is érzékenyebbek az ország területén élő nemzetiségekkel kapcsolatos kijelentésekre, hiszen hathatós moszkvai támogatással újabb, zömükben oroszlakta régiók készülnek arra, hogy kiszakadjanak Ukrajnából.
A magyar kormányfő szavaiból a legkevésbé sem lehet kihámozni olyasmit, hogy Kárpátalja elszakadását bátorította volna. Csupán arról beszélt, hogy amennyiben Ukrajna valóban magáénak vallja a demokratikus, jogállami értékeket, akkor minden egyes polgára számára biztosítania kell a demokratikus szabadságjogokat, illetve a kisebbségek számára az anyanyelv szabad használatát és az anyanyelvű oktatást is magukban foglaló jogokat.
Kijev reakciója olyan volt, mint amikor a grundon a nagyobbak által helybenhagyott kisfiú a nála jó néhány évvel kisebb játszótársain próbál elégtételt venni az őt ért sérelmekért. Oroszország túlságosan nagy falat, hát gyorsan találtak egy kisebb országot, amelyet „móresre” lehet tanítani. Tette ezt egyébként azon kormány, amelynek első dolga a kisebbségi nyelvhasználatot elviekben lehetővé tevő jogszabály eltörlése volt, és amelyikben egy szélsőjobb eszméket valló párt is helyet kapott.
Most egyes román hangadók is rárepültek a témára, megpróbálva úgy beállítani Orbán nyilatkozatait, mintha Putyinnal karöltve próbálná destabilizálni Ukrajnát, hogy visszaszerezze Kárpátalját. A magyar önrendelkezési követeléseket hamisan az ország területi egysége elleni támadásként láttatni akaró abszurd, hagymázas víziók odáig fajulnak, hogy egyes forgatókönyvek már arról szólnak: Magyarország és Oroszország be akarja keríteni Romániát.
Holott az ukrajnai helyzet épp arra világít rá, hogy ha a kisebbségek számára biztosítják az önrendelkezést, akár területi és részleges pénzügyi autonómia formájában is, akkor minden bizonnyal jobban érzik magukat az adott országban, és ürügyet is nehezebben találnak az esetleges elszakadási törekvésekre.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!