Se szeri, se száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán még mindig folyamatban lévő pereknek, amelyeket az Árpád-házi királyok jogsértései ellen nyújtottak be.
2016. október 01., 14:052016. október 01., 14:05
Ezek közül is kirívó eset az erőszakos vallásterjesztő Szent Istváné és Szent Lászlóé, akik barbár eszközökkel tiporták sárba a szekuláris uniós alapértékeket. A külpolitikai biztos az EU keleti bővítésére nézve sajnálatosnak minősítette IV. Béla királyt, miután az elvetette a mongol szövetségi ajánlatot. A tatárjárás a magyar kormánypárti propagandagépezet kitalációja – hangsúlyozta. Károly Róbert királyt az Európai Központi Bank figyelmeztette, az erős magyar aranyforint stabilitása ellentétes az euró mielőbbi bevezetésével.
Uniós össztűz zúdult Mátyás királyra is, egyszerre három intézmény fogalmazott meg súlyos vádakat ellene. Az uralkodót többszörösen elmarasztalta az Europol, hiszen megtévesztő álruhában számtalanszor verte át a mit sem sejtő polgárokat. (A nyugati sajtó bértollnokai visítva ítélték el az „igazságtalan” Mátyást a kolozsvári bíró ügyében.) Kártérítésre kötelezte a királyt a gömöri szőlőben kapálásra kényszerített nemes urak esetében eljáró strasbourgi emberjogi bíróság is. Az Európai Mérésügyi Együttműködés is határozott hangon elítélte a cinkotai icce megduplázását.
Részleteznünk kell a török turisták botrányos eseteit is, ami évszázadokig volt az Európai Parlament és az emberjogi szervezetek napirendjén. Úgy kezdődött, hogy sokan belehaltak a hatáskörükön kívül, bolgár, szerb és erdélyi helységekben (Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kenyérmező) eljáró brutális magyar katonai erők bántalmazásába. Később a törököknek Mohácsnál sikerült áttörniük a határzárat, és végre eljutottak Budáig. Mint az EP jelentéstevői leszögezik, a magyar vendéglátóipari egységek képtelenek voltak megérteni, hogy a janicsároknak másfél évszázadra szóló, ingyenes szállásfoglalásuk van.
Az egész EU felháborodott azon az 1552-es népirtáson, amely Eger váránál történt, ahol az egri bikavért megkóstolni akaró turisták ezrei haltak meg bombák, ágyúgolyók, kézifegyverek és a tüzes kerék következtében. Szulejmán halálát is számlánkra írták a humanitárius szervezetek, miután Zrínyi az istennek se akarta beengedni őt Szigetvárra, ezzel megfosztván az agg szultánt életének utolsó utazási örömétől. Ezután hol a németek, hol az oroszok kellett leverjék az állandóan rebellis magyarokat, akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy mások döntsenek róluk. Befogadó nemzetként (gondoljunk az erdélyi szászok, a kunok vagy az örmények történelmi példáira) azok akarunk maradni, akik voltunk. Magyarok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!