2010. október 06., 10:172010. október 06., 10:17
Hiszen miközben a Nagybányáról származó veszélyes vegyi anyagok „csak” a Tisza és annak mellékfolyói élővilágát sújtotta, addig a magyarországi katasztrófa emberéleteket is követelt, az érintett települések lakosságának egészsége minden bizonnyal maradandó károsodást szenvedett, ha pedig nem sikerül megfékezni a vörös sárlét, akkor a több országot átszelő Duna élővilága is veszélybe kerül. Ilyen körülmények közepette arcpirító cinizmusra vall, hogy a szennyezést okozó cég vezetői elhárítják magukról a felelősséget, sőt azt állítják, hogy a lúgos, maró hatású, nehézfémeket tartalmazó, sőt enyhén radioaktív massza nem ártalmasabb egy iszappakolásnál. Valami hasonlót állítottak annak idején a nagybányai Aurul illetékesei is, akik szerint a magyar hatóságok eltúlozták a pusztítás mértékét, és a Tiszából tonnaszámra kimert pontyok, sügérek és csukák valójában a folyóba a cián semlegesítésére beöntött vegyi anyagoktól fordultak hasra.
Az ajkai katasztrófa hasonlóképpen súlyos következménye, hogy a vörösiszap sajnos az erdélyi bányaberuházásokat határozottan ellenző magyar hatóságok hitelét, vétójogát is maga alá temette. Félő, hogy ezek után a verespataki és felsőcsertési bányanyitásban érdekelt kanadaiak mindannyiszor az ajkai gátszakadással fognak majd bezzegelni, valahányszor budapesti illetékesek megfogalmazzák a Maros gyűjtőmedencéjét veszélyeztető, ciántechnológiás beruházásokkal szembeni aggályaikat. Holott a mostani baleset sokkal inkább arra figyelmeztet, mekkora potenciális veszélyeket hordoznak a térség országaiban működő vagy már bezárt ipari létesítmények, amelyek biztonságossá tételére sem a tulajdonosok, sem a hatóságok nem voltak képesek, így egyre hangosabban ketyegő ökológiai bombaként bármikor robbanhatnak. Bízzunk benne, hogy a mostani magyarországi detonációt a romániai bányaprojektek engedélyezését elbíráló illetékesek is meghallják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok