2012. szeptember 17., 08:552012. szeptember 17., 08:55
Az erőviszonyok egyelőre kiegyensúlyozatlanok, hiszen az USL nyerő pozícióban van, egyrészt azért, mert már korábban létrejött, másrészt azért, mert sikerült a preferenciáit a politikai széljárás függvényében változtató UNPR-t is a maga oldalára állítania. A jobbközép szövetség még csak most körvonalazódik, ráadásul a magját alkotó PDL korábbi kormányzati szereplése miatt a népszerűségi mutatói sem túl szívderítőek – igaz, az USL hatalmas öngólja, az, hogy a Traian Băsescu államfő leváltására indított sikertelen politikai hadjárattal szétfoszlatta Románia megmaradt hitelességét, a jelek szerint kimozdította a mélypontról.
Az azonban jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy december 9-éig a jobbközép oldal a balliberálisok fölé kerekedjen. Miközben a román pártok tömbösödnek, a romániai magyar választók jelen állás szerint eddig példátlan helyzettel szembesülnek: három magyar politikai alakulat közül választhatnak. Az RMDSZ továbbra is csak akkor menne bele a közös indulásba, ha mindegyik párt jelöltjei a tulipános listán indulnának, ami az EMNP és az MPP számára elfogadhatatlan, hiszen nem azért alapítottak az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségük nyomán új pártokat, hogy most visszatérjenek a tulipános ernyő alá.
Viszont a román pártok tömbösödésével és a kiélezett politikai helyzet miatt egyrészt a román szavazatok nem forgácsolódnak szét, másrészt a részvételi arány is nagyobb lehet – mindkét tényező a külön induló magyar jelöltek esélyeit csökkenti. Az alternatív köszöb elérésére azért így is van esély – kérdés, mire lenne elég hat képviselő és három szenátor, amikor ennél jóval több magyar honatya sem tudott a magyar önrendelkezési törekvések szempontjából meghatározó, visszafordíthatatlan vagy nehezen visszafordítható eredményeket elérni.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.