2012. szeptember 17., 08:552012. szeptember 17., 08:55
Az erőviszonyok egyelőre kiegyensúlyozatlanok, hiszen az USL nyerő pozícióban van, egyrészt azért, mert már korábban létrejött, másrészt azért, mert sikerült a preferenciáit a politikai széljárás függvényében változtató UNPR-t is a maga oldalára állítania. A jobbközép szövetség még csak most körvonalazódik, ráadásul a magját alkotó PDL korábbi kormányzati szereplése miatt a népszerűségi mutatói sem túl szívderítőek – igaz, az USL hatalmas öngólja, az, hogy a Traian Băsescu államfő leváltására indított sikertelen politikai hadjárattal szétfoszlatta Románia megmaradt hitelességét, a jelek szerint kimozdította a mélypontról.
Az azonban jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy december 9-éig a jobbközép oldal a balliberálisok fölé kerekedjen. Miközben a román pártok tömbösödnek, a romániai magyar választók jelen állás szerint eddig példátlan helyzettel szembesülnek: három magyar politikai alakulat közül választhatnak. Az RMDSZ továbbra is csak akkor menne bele a közös indulásba, ha mindegyik párt jelöltjei a tulipános listán indulnának, ami az EMNP és az MPP számára elfogadhatatlan, hiszen nem azért alapítottak az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségük nyomán új pártokat, hogy most visszatérjenek a tulipános ernyő alá.
Viszont a román pártok tömbösödésével és a kiélezett politikai helyzet miatt egyrészt a román szavazatok nem forgácsolódnak szét, másrészt a részvételi arány is nagyobb lehet – mindkét tényező a külön induló magyar jelöltek esélyeit csökkenti. Az alternatív köszöb elérésére azért így is van esély – kérdés, mire lenne elég hat képviselő és három szenátor, amikor ennél jóval több magyar honatya sem tudott a magyar önrendelkezési törekvések szempontjából meghatározó, visszafordíthatatlan vagy nehezen visszafordítható eredményeket elérni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.