2009. március 04., 10:172009. március 04., 10:17
Jelentős mértékben hozzájárul a hadsereg legendás népszerűségének csökkenéséhez a külföldi hadszíntereken elszenvedett emberveszteség is, aminek egyik letagadhatatlan oka a román csapatok közismerten csapnivaló felszerelése. Mindez azonban semmi ahhoz képest, ami a hazaárulással gyanúsított bukaresti altiszt és a kémkedés miatt őrizetbe vett bolgár állampolgár leleplezett összeesküvése nyomán napvilágra került, és amelyet az ügy felgöngyölítésében részt vevő állambiztonsági szervek profi felderítőmunkaként igyekeznek eladni.
Románián kívül talán nincs még egy NATO-tagország, ahol a katonai hírszerzés „radarja” képtelen „befogni” egy egyszerű, titkosírások megfejtésére kiképzett altisztecskét, aki állítólag nyolc éven keresztül töltötte le alakulata számítógépéről a titkosabbnál titkosabb adatokat, hogy aztán memory stickenként ezer dollárért külföldi kémeknek továbbadja. De hát mi már az effajta, kémregényekbe illő sztorikon egyáltalán nem csodálkozunk.
Három évvel ezelőtt mástól se volt hangos a honi és anyaországi média, mint a hosszú ideig az RMDSZ szolgálatában álló Szatmári házaspár állítólag Romániának végzett hírszerző munkájáról. Aztán a román Mata Harinak kikiáltott feleséget az azóta megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatala, férjét pedig a szövetség „ejtette”, a vádak nem nyertek bizonyítást – igaz, a meggyanúsítottak sem kerestek jogorvoslatot .
No de ne feledjük a szintén hazaárulással megvádolt Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, valamint ugyancsak bolgár „kémje”, Sztamen Sztancsev történetét sem, amelynek kapcsán három év elteltével több a kérdőjel, mint a konkrétum. Ne tápláljunk hát hiú reményeket a most kipattant katonai kémtörténet megnyugtató végkimenetele kapcsán sem, a titkosszolgálatok ugyanis úgy írták meg, hogy csak ők értsék: titkosírással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok