2010. március 12., 10:382010. március 12., 10:38
Igaz, hogy a felmérés objektivitását kérdésessé teheti, hogy a megrendelő maga az MTV volt, de februárban ugyanígy közöltük a Duna Tv rendelte felmérést is, amely szerint viszont ez a csatorna nem hogy nézettebb a „királyi” adónál, hanem egyenesen a legnézettebb Ártándtól keletre. Pedig a helyzet az, hogy ha valaki ismeri az erdélyi, főleg pedig a partiumi valóságot, akkor fölmerülhet benne, hogy a Duna Tv-t első helyen kihozó kutatás során a csatorna erdélyi munkatársainak szűkebb rokonságán kívül nem nagyon kérdeztek meg mást. De komolyan: hihető az, hogy amióta a digitális televíziózás e vidéken is meghonosodott, az erdélyi magyar, aki immár akár tucatnyi magyar csatorna közül választhat, továbbra is a Dunát nézi a legszívesebben? Tíz évvel ezelőtt ez még valós adat lehetett - legalábbis a Királyhágótól keletre. Persze lehet, hogy a tévé budai székházában még ma is vannak, akik úgy látják az erdélyieket, mint akik a napi robot után hazaszekereznek, megmosdanak a lavórban, majd szobabiciklire pattanva áramot fejlesztenek, hogy a régi fekete-fehér készüléken kizárólag Duna Tv-t nézzenek (természetesen mindezt népviseletben), csak hát a helyzet az, hogy itt sosem dunatévé-magyarok éltek. Úgyhogy a Barátok közt vagy a Hal a tortán ma már Erdélyben is ugyanúgy a mindennapok része, mint Battonyán vagy Nemesmedvesen. Amúgy meg az MTV felmérése józanul gondolkodva már csak azért sem lehetne kifogás tárgya, mert az nem értéksorrendet tükröz. A Duna zömmel kulturális és közéleti műsorokat sugároz, amelyek egy szűkebb réteghez szólnak. A többség - akárcsak máshol - azonban inkább a Maunika-show-ra meg Győzikére vevő. Persze volt idő Magyarországon is, amikor a kesztölci tapétagyár munkásai is színházi közvetítést néztek este a tévében - de ez még a 80-as években történt, amikor az MTV volt az egyetlen csatorna. Lehet, hogy a Duna Tv illetékesei nosztalgiával gondolnak azokra az időkre - erre enged következtetni az a szánalmas gesztus, hogy még az övéktől eltérő álláspontot leközlő médiumokat is a jogászuk fenyegeti meg -, de a helyzet az, hogy a kádári-ceauşescui egycsatornás totalitarizmus fölött már igencsak rég eljárt az idő. Legalábbis Erdélyben mindenképpen.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.