2011. november 11., 10:152011. november 11., 10:15
A kezdeményezés sikeressége valószínű, hiszen a megye prefektusa, Marius Paşcan maga járt elöl a jó példával az olyan jellegű akciók terén, amelyek célja, hogy olyan vallások számára építsenek templomot, amelyek képviselői vagy nem, vagy csak minimális létszámban élnek a szentélyépítésre kiszemelt településen.
Minden bizonnyal ezért perelte be a több mint kilencven százalékban magyarok lakta kisváros, Nyárádszereda képviselő-testületének magyar tagjait, miután azok ellenzik, hogy a település főterén ortodox templom épüljön. Félreértés ne essék: a városban már van két görögkeleti templom, és az elsöprő többségben levő magyarok azt sem ellenzik, hogy a románok még egyet építsenek, még ha az kongani is fog az ürességtől.
Ezért fel is ajánlottak egy telket a kiszemelt főtéri helyszín helyett, amelyen amúgy park található, ilyetén minőségében pedig a zöldövezetek védelmét rögzítő törvény is tiltja rendeltetésének megváltoztatását. Az ortodoxok azonban csakis a főtéren akarnak építkezni, ami egyértelműen jelzi, hogy nem a vallásos buzgalom, hanem a gyarmatosítók gőgje, a meghódított terület szimbolikus megjelölésének vágya vezérli őket. Nem egyházként kívánnak tehát fellépni, hanem a román hatalom képviselőiként. Persze ha az állami szervek nyomására valóban felépül Nyárádszereda főterén a harmadik templom is a 45 fős ortodox közösség számára, akkor azt – mivel az állam ennyire nem rejti véka alá összefonódását az egyházzal, és hívei úgysem nagyon lesznek – akár hivatalos ügyintézésre, amolyan okmányirodának is használhatják, hogy ne álljon parlagon.
Ennek nyomán elmondható lesz majd, hogy az ortodox templom egy olyan hely, ahol személyi igazolványt és útlevelet igényelhetünk, amellett hogy liturgiák és ördög megszállta apácák rituális keresztre feszítése számára is otthonul szolgál. A konfliktus elsimítása érdekében azért nem ártana valamilyen kompromisszum. Leteszek a templomépítésekről, külünös tekintettel a Tlaltecuhtliéról, a 21. században úgysem számít elfogadható gyakorlatnak a rituális emberáldozat. Mint ahogy az sem, hogy külső erők a helyi többség akarata ellenére mondják meg, mi épüljön egy város főterén.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.