2012. július 31., 09:562012. július 31., 09:56
Meggyőződésem, hogy szándékosan, hiszen nyilvánvalóak a vasúti közlekedés előnyei. Sokkal inkább környezetbarát és sokkal kevesebb energiát igényel, mintha az utasok autóval mennének, nagyságrendekkel kevésbé balesetveszélyes, és lényegesen olcsóbb fenntartani a síneket, mint a közutakat. Ha nem lett volna cél a rendszer szétverése, a vasúttársaság nyilván nem engedte volna meg, hogy olyan méreteket öltsön a blattolás, mint például diákkoromban, amikor szinte-szinte hülyének nézték azt, aki hajlandó volt jegyet vásárolni.
Emlékezetes eset az is, amikor a kalauz megsértődött, amiért a féljegy bevezetését követően a Székelyföldről Kolozsvárra igyekvő 40–50 fős diáktársaságtól nem kapott egyetlen lejt sem. Külföldön a kamionforgalmat igyekszenek minél nagyobb mértékben kiváltani a vasúti szállítással, több országban kötelező vagonokra tenni a teherautókat ott, ahol az lehetséges. Nálunk viszont hagyják tönkremenni a síneket, mely például Szatmárnémeti és Nagybánya között olyan rettenetes állapotban van, hogy a gyorsvonat megengedett maximális sebessége 40 kilométer óránként.
Mindemellett drága a jegy is, mert ahelyett, hogy minőségi szolgáltatások révén megemelnék az utasok számát, inkább az utazás díját drágítják. Sokat töprengtem azon, miért züllesztik le szántszándékkal a vasúti közlekedést ahelyett, hogy fejlesztenének, például lefektetnének egy sínpárt Szatmárnémeti és Kolozsvár között, hogy ne kelljen Nagyvárad, Nagybánya irányába kerülnie a vonatnak. Minden bizonynyal az a magyarázat, hogy sokaknak állt érdekében a közúti közlekedés előtérbe helyezése.
Hogy miért? Valószínűleg azért, mert könnyebb ellenőrizni egy sínpár építésével járó költségeket, ahol pontosan kiszámítható, hogy egységnyi távolságon hány talpfát, hány sínelemet és mennyi követ kell felhasználni, mint a műutak esetében az aszfaltozáshoz használt keverék összetételét és minőségét. És ameddig egy kátyús közúton még valahogy el lehet kacskaringózni, ha egy sínpárt nem csinálnak meg jól, ott a vonatnak nem sok esélye van megúszni a kisiklást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Látogatottsági adatok