2010. november 15., 10:402010. november 15., 10:40
Az igazat megvallva jobban tette volna a taláros testület, ha egyszerűen megmarad ama megállapításánál, miszerint kívül esik a hatáskörén, éppen ezért nem kérheti, hogy a kormány mondjon le a felelősségvállalási procedúráról. Pont.
Ezzel szemben határozatával, valamint annak indoklásával olyan homályos és zűrzavaros helyzetet teremtett, amelynek közepette sem a törvényhozói, sem a végrehajtói hatalom képviselői nem lettek okosabbak, ennek folyományaként mindegyik úgy értelmezi a döntést, ahogy a politikai érdeke éppen megkívánja. Először is az alkotmánybírák rátapintanak ugyan, hogy konfliktus dúl a parlament és a kormány között a felelősségvállalás kapcsán, nem adnak viszont semmiféle jogi útmutatást arra nézvést, hogy miként szüntethető meg ez az alkotmányos nézeteltérés.
Márpedig az alkotmánybíróság első számú feladata az, hogy konkrét, egyértelmű megoldásokat fogalmazzon meg hasonló esetekben, ne csak megállapítsa az intézmények közötti alkotmányos egyet nem értést – hiszen végeredményben erre éppen a panaszos, esetünkben Mircea Geoană szenátusi elnök már rávilágított a talárosokhoz beterjesztett kifogásában. Nevetséges az alkotmánybíróság ama véleménye is, miszerint semmilyen sürgető körülmény nem indokolja, hogy a kormány sürgősségi eljárásban fogadtassa el az oktatási törvényt, elvégre a talárosoknak nem tisztük meghatározni, hogy egy kormányzat mit tekint prioritásának.
Az azonban már egyenesen abszurd, hogy a bírák kimondják: a parlament tulajdonképpen nem is szabhat gátat a kabinet felelősségvállalási szándékának. Ilyen körülmények között nem is létezik konfliktus a kormány és a parlament között, mindössze a törvényhozás – esetünkben a szenátus ellenzéki elnöke – próbál elvitatni a végrehajtó hatalomtól egy olyan jogot, amelynek megvonása kizárólag alkotmánymódosítás útján történhet meg. Arról már nem is szólunk, hogy a kilencfős testületben csupán négy bíró szavazott a felelősségvállalás alkotmányellenes volta mellett, tehát többségi döntésről nem is beszélhetünk… A fenti képtelenségekhez képest azonban ez a számtanbaki igazán eltörpül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok