2010. március 15., 10:172010. március 15., 10:17
A nem reprezentatív – hiszen sem az RMDSZ, sem az EMNT nem képviseltette magát a rendezvényen – gyűlésen elfogadott határozatok lehetőséget biztosítottak a szenzációra éhes román média számára, hogy maga korbácsolja tovább a magyarellenes indulatokat, amikor olyan kipróbált magyargyűlölő, fasiszta brigantikat hoz vissza a mainstreambe, mint Adrian Păunescu, Lucian Bolcaş vagy Corneliu Vadim Tudor.
Mindehhez már csak az hiányzik, hogy Emil Boc kormányfő – meglátva a lehetőséget, hogy elterelje a figyelmet az ország csődközeli helyzetéről – a román nemzetállam védelmezőjeként a nagygyűléstől való elhatárolódásra szólítsa fel Markó Bélát. A csonka SZÖN szervezői képtelenek felmérni, hogy az ilyen partizánakciókkal nemigen lehet érvényt szerezni az amúgy teljesen legitim követeléseknek.
Az önrendelkezést kizárólag a teljes romániai magyar politikai paletta összefogásától lehet remélni, és nem szabad a székely autonómiát önző módon különválasztani a partiumi tömbmagyarság és az erdélyi szórvány igényeitől. Az RMDSZ azonban jelenleg a bukaresti kormány részeként van kényes helyzetben, az EMNT viszont Budapestre figyel – ám a hozzá közel álló Fidesz most épp választásokra készül, és látható, hogy a kampány során igyekszik kerülni a kényes témákat, így a határon túli magyarok ügyét is.
Az EMNT talán arra számít, hogy az össznemzeti ügyek iránt érzékenyebb Fidesz hatalomra kerülése után az erdélyi magyar törekvéseket Budapest is hangsúlyosabban támogatja, így talán az is sanszosabb, hogy az összefogáshoz nélkülözhetetlen RMDSZ is csatlakozzon. Enélkül és a román parlamenti többség meggyőzése nélkül a csonka SZÖN – amelynek „igényességét” jelzi, hogy az eseményen kifeszített molinón a rendezvény hibás rovásírással nagygyűlészként szerepel – határozatai nem többek egy gimnáziumi gittegylet minden jogi hatályt nélkülöző döntéseinél. Amelyek azonban arra kiválóan alkalmasak, hogy a magyarellenességet hivatalos politikaként űző kalandorok elrettentő példaként hivatkozzanak rájuk.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.