2012. május 09., 09:222012. május 09., 09:22
Úgy történt, hogy egy híres mesemondó azt mondta nekem a napokban, hogy a székely egy mondatban annyi madarat felröppent, hogy a budapesti nem győzi kapkodni utánuk a fejét. Erre én nem mondtam ugyan semmit, mert nem vagyok egy földhözragadt mítoszromboló, de legbelül restelkedtem, hogy ez csak amolyan tápos romantika, a székely valóban másként mondja, de hol vannak azok a madarak.
Naponta beszélek én székely városival-falusival, de attól még, hogy punga, murok és peccsdzsem maszlinás borkánban (© Székely nyelvlecke magyaroknak), annyi történik, hogy a nem székely magyarok nem értik. A nyelvi sziporkát Tamási találta ki, élő székely úgy nem beszél, legyintettem, majd azt gondoltam, nekünk nem árt, ha úgy tudják rólunk, hogy mesterfokon űzzük a nyelvet, vagy hogy bicskát hordunk a csizmaszárban, literszám isszuk a fenyővizet, és fél kézzel leteperjük a medvét, ami nem játék.
És akkor elkeveredtem Gyergyóremetére, ami ugyanvalóst Székelyföld, van ott egy messze földön híres orvos, és oda fuvaroztam egy rokonomat. Ültünk bambán a váróban, amikor belépett egy gazdaember, és azt mondta: No, maguk se jószántukból jöttek!, s huncutul csillant a szeme, s már mondta is tovább, hogy elhozta a legényt a doktorhoz, mert a legény, aki úgy tűnt, amolyan kisbéres lehetett, erőst gyűjtögetős fajta.
Akkor már én is kaptam fel a fejem, hogy ilyen nincs, élő székely így nem beszél, de bizsergetett, hogy ki tudja, csak véletlen elszólás volt, vagy valóban természete ennek a gyergyóremetei embernek, hogy úgy szól, mintha Tamásiból lépett volna ki. Ő pedig gondolkodás nélkül görgette egymás után, én meg úgy kapkodtam a fejem, mintha budapesti lennék.
Mert a legény kullancsot szedett össze a mezőn, azért kellett orvoshoz vinni, és azért volt gyűjtögetős, és mert restelltem bekapcsolni a magnót vagy áhítatosan jegyzetelni, a többit már elfelejtettem. Arra még emlékszem, hogy mikor kijöttek a rendelőből, elújságolta, no, megkötötték, mármint a legényt, nehogy elszaladjon. És már én is tudom, hogy van olyan székely, aki egy mondatban három madarat is felröpít, és az ember csak úgy kapkodja a fejét utána.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok