2009. január 28., 00:282009. január 28., 00:28
Erről akkor győződtem meg, amikor egy alkalommal hívatlanul beállított hozzám egy telefonszerelő-ruhába álcázott ismeretlen fickó azzal a szöveggel, hogy jött a telefonomat megjavítani. Rettentően meglepett a dolog, hiszen a telefonom működött, legalábbis az akkori telefonhálózatok minőségéhez mérten lehetett vele egy kis türelemmel távkapcsolatokat létesíteni. No, de ha a szerelő azt mondta, hogy ők a központból észleltek valami rendellenességet, hát hagytam, hadd javítgassa a készülékemet. Aztán egy másik, ezúttal ismerős telefonszerelő bizalmasan „megsúgta”, vigyázzak, mit beszélek telefonon, mert az az előbbi ismeretlen, lehallgató készüléket szerelt a telefonomba. Akkoriban ez még így működött, állítólag. Bevallom, kicsit zavart a tény, hogy „éberék” – a szekusok becézett neve az akkori baráti körömben – kifürkészik a telefonos beszélgetéseimet, de aztán rá se rántottam az egészre. Végül is semmi olyan nagy titkot nem tárgyaltam senkivel telefonon, amit más is ne tudhatott volna, aztán meg úgy gondoltam, édesanyám jó tanácsait főzés, folttisztítás, gyermeknevelés és egyéb asszonyi teendőkről, nyugodtan meghallgathatja bárki, sőt okulhat is belőle. Így hát egy idő után rá se rántottam a lehallgatósdira, sőt még piszkálódtam is a beszélgetésbe belehallgatózó általam egyszerűen Fülesnek nevezett „éberkékkel”. Például beköszöntem nekik: Szia Füles!, Salut Urechilă! Most viszont lényegesen modernebb a technika, már nem kell külön kütyüt szerelniük „éberéknek” a telefonba, mert mindent rögzíthetnek „központilag”, mármint telefonközpontilag és szerverileg. Ez viszont engem a legkevésbé sem érdekel, mert hivatalos beszélgetéseim egy része úgyis megjelenik az újságban, tehát az már nem titkos, és azokat a tanácsokat, miket a fiamnak adok főzés terén, bárki megszívlelheti. A beköszönésen viszont igazítok, a Szia Füles!, Salut Urechilă! után az üdvözlés angol változatát is elmondom, például így: Hello Eavesdropper! Már nem egyébért, csak nehogy azt higgye a magyart és románt nem beszélő idegen „éberke”, hogy hátrányosan megkülönböztetem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok