2009. január 28., 00:282009. január 28., 00:28
Erről akkor győződtem meg, amikor egy alkalommal hívatlanul beállított hozzám egy telefonszerelő-ruhába álcázott ismeretlen fickó azzal a szöveggel, hogy jött a telefonomat megjavítani. Rettentően meglepett a dolog, hiszen a telefonom működött, legalábbis az akkori telefonhálózatok minőségéhez mérten lehetett vele egy kis türelemmel távkapcsolatokat létesíteni. No, de ha a szerelő azt mondta, hogy ők a központból észleltek valami rendellenességet, hát hagytam, hadd javítgassa a készülékemet. Aztán egy másik, ezúttal ismerős telefonszerelő bizalmasan „megsúgta”, vigyázzak, mit beszélek telefonon, mert az az előbbi ismeretlen, lehallgató készüléket szerelt a telefonomba. Akkoriban ez még így működött, állítólag. Bevallom, kicsit zavart a tény, hogy „éberék” – a szekusok becézett neve az akkori baráti körömben – kifürkészik a telefonos beszélgetéseimet, de aztán rá se rántottam az egészre. Végül is semmi olyan nagy titkot nem tárgyaltam senkivel telefonon, amit más is ne tudhatott volna, aztán meg úgy gondoltam, édesanyám jó tanácsait főzés, folttisztítás, gyermeknevelés és egyéb asszonyi teendőkről, nyugodtan meghallgathatja bárki, sőt okulhat is belőle. Így hát egy idő után rá se rántottam a lehallgatósdira, sőt még piszkálódtam is a beszélgetésbe belehallgatózó általam egyszerűen Fülesnek nevezett „éberkékkel”. Például beköszöntem nekik: Szia Füles!, Salut Urechilă! Most viszont lényegesen modernebb a technika, már nem kell külön kütyüt szerelniük „éberéknek” a telefonba, mert mindent rögzíthetnek „központilag”, mármint telefonközpontilag és szerverileg. Ez viszont engem a legkevésbé sem érdekel, mert hivatalos beszélgetéseim egy része úgyis megjelenik az újságban, tehát az már nem titkos, és azokat a tanácsokat, miket a fiamnak adok főzés terén, bárki megszívlelheti. A beköszönésen viszont igazítok, a Szia Füles!, Salut Urechilă! után az üdvözlés angol változatát is elmondom, például így: Hello Eavesdropper! Már nem egyébért, csak nehogy azt higgye a magyart és románt nem beszélő idegen „éberke”, hogy hátrányosan megkülönböztetem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok