Kiss Judit
2020. február 19., 07:512020. február 19., 07:51
Ahogy közeleg a kikelet, és az ember egyre inkább kezd a szabadba vágyódni, mintha észrevehetőbbé válna a tavaszra váró természetet elözönlő szemét. Pedig a hazai út- és erdőszélek, mezők, folyók és folyópartok sajnos télvíz idején, ősszel, nyáron is ugyanazt a képet mutatják: soha el nem bomló műanyag hulladékok garmadája tarkállik úton-útfélen. És felmérhetetlen, hogy az idő múlásával kevesebb-e a természeti képbe alaposan belerondító hulladék mennyisége.
Bár minden évszakban számos településen megszervezik a közös szemétgyűjtést, önkénteseket toborzó akciók keretében kesztyűvel, szemeteszsákkal indulnak sokan takarítani, mit ad isten, a következő évszakban bizony kezdhetik elölről. Az is beláthatatlan, mennyi a kézzelfogható eredménye annak, hogy a hatóságok, a civilek, a környezetvédők az utóbbi időszakban gyakorta és intenzíven küzdenek azért, hogy minél kevesebben hagyjanak maguk után hulladékot. A sok jó szándékú biztatás, a közösségi oldalakon, a sajtóban sűrűn megjelenő, fotókkal illusztrált elrettentő példák, a takarítási akciókra való toborzások azonban úgy tűnik, még mindig nem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy számottevően kevesebb műanyag, üveg, fém, használt ruha, építkezési törmelék kerüljön az árokszélre és a folyópartra.
Most újabb tavaszi kampány indult, mozgósítják a lakosságot, térképen jelenítik meg, aktualizálják a bepiszkított utak helyzetét, figyelemfelhívó online hadjáratot indítanak a szemetelés és szemetelők ellen. Dicséretesek ezek a kezdeményezések, azonban tágabb perspektívából nézve pusztán önmagukban szélmalomharcnak bizonyulhatnak. Ha a realitás talaján maradunk, kézenfekvő: az egyik módja annak, hogy valóban kevesebben szemeteljenek, nyilvánvalóan a borsos bírságok kiszabása lenne. Hiszen ha azoknak, akik most lazán eldobálják a hulladékot, nem kell mélyen a pénztárcájukba nyúlniuk, akkor száz év múlva is ugyanolyan mennyiségű szemetet kell majd összeszedegetniük az önkénteseknek az erdőszélről. A másik fontos tényező a nevelés kérdése: ha az emberpalánta nem tanulja meg otthon, és az iskolában sem esik sok szó arról, hogy a környezet tisztán tartásának, védelmének, a felelős, avagy felelőtlen fogyasztásnak mi a hozadéka, akkor vajmi kevés fog változni e tekintetben.
Jól tudjuk, az uniós rendelkezéseknek megfelelően tavaly nyártól új hulladékkezelési politika lépett érvénybe: papíron és hivatalosan a szemétszállító vállalatok a lebomló hulladékot, a karton-, műanyag-, üveg- és fémhulladékot is szelektíven viszik el. Már ha az állampolgár külön gyűjti, ha a vállalatok valóban teszik a dolgukat, ha minden megy, mint a karikacsapás. Románia azonban sajnos nem az az ország, ami könnyedén és rugalmasan felzárkózik az effajta elvárásokhoz. Bár döntéshozói nyilatkozatok szintjén a szelektív szemétgyűjtés és a hulladékhasznosítás országosan prioritást élvez, egyelőre Románia szemetének mindössze 14 százalékát sikerül reciklálni. Valószínűleg a fennmaradó 86 százalékba tartoznak az útszélen virító, tonnában mérhető szemétmennyiségek is.
Mindazonáltal nem árt, ha minél többen csatlakoznak a takarítási akciókhoz, virtuálisan kampányolnak, vagy kesztyűvel, szemeteszsákkal nekilátnak a munkának. Az sem árt, ha minél többen fektetnek energiát abba, hogy az ifjú nemzedék számára már ne legyen természetes, hogy teleszemeteli a természetet. Még akkor sem, ha legalább ilyen fontos, döntéshozói, politikai szinten, az uniós elvárásoktól függő kötelezettség szempontjából hogyan kezeli az ország ezt a kérdést.
A hétköznapi ember nem láthat és nem is szólhat bele abba, hogy mi zajlik magasabb szinteken. Azt azonban maga is befolyásolhatja, hogy szűkebb környezetében mennyi hulladék tarkállik a mezőn és folyóparton kikelet közeledtével, forró nyárban vagy télvíz idején.
Balogh Levente
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Páva Adorján
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
1 hozzászólás