2012. július 16., 09:542012. július 16., 09:54
A hétvégén Crin Antonescu ideiglenes államfő vélte úgy: az ország elnökének senki sem parancsol, az EU pedig nem fogalmazhat meg követeléseket egyetlen tagállam kormányával szemben sem. Márpedig a helyzet az, hogy az Európai Bizottság igenis megfogalmazhat követeléseket, amikor úgy értékeli, hogy valamely tagállamban megsértik azon értékeket, amelyek az EU alapját képezik, és amelyek elfogadását és tiszteletben tartását minden tag esetében a felvétel feltételéül szabták.
Brüsszel már akkor sem reagált túl lelkesen, amikor – zömmel gazdasági kérdések kapcsán – Magyarországon terjedt el a szabadságharcos retorika. A magyar kormányt ért vádak kapcsán azonban nem történtek olyan súlyú lépések, mint Románia esetében, hiszen Barroso EB-elnök alig egy héttel az alkotmánybírák jogkörének visszanyesése és az ombudsman pártkatonával való helyettesítése után Brüsszelbe rendelte Ponta román kormányfőt, és kemény hangú nyilatkozatban követelte a jogtalannak vélt intézkedések visszavonását.
Antonescu szabadságharcos hevülete – amely egyértelműen kampánycélokat szolgál a Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás előtt, és amellyel azon régi retorikát éleszti fel, miszerint az országot fenyegető külső erőkkel szemben egységre van szükség, aki pedig a külső erők pártján áll, az áruló – ráadásul éppen abban az időszakban tört elő, amikor az EU épp a mélyebb integráció felé készül elindulni. Ha pedig az uniós vezetők azt tapasztalják, hogy valamelyik tagállam kormánya, amely intézkedéseivel megsérti a közös alapelveket, az EU-t külső, elnyomó hatalomként állítja be, könnyen úgy dönthetnek: ha nem akarja, nem erőltetik a részvételét a szorosabb európai egység projektjében. Ennek gazdasági és politikai következményeit viszont az ország minden polgára kénytelen lenne viselni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Látogatottsági adatok