2011. július 28., 09:352011. július 28., 09:35
Jó példa erre, mi történik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol a multikulturálisnak nevezett felsőoktatási intézmény szenátusának román tagjai kényük-kedvük szerint játszadoznak a szabályokkal, a törvényekkel, és természetesen a jól kitervelt, vagy akár félkézből elrendelt változtatások kárvallottjai csakis a kisebbség képviselői lehetnek.
Hosszas huzavona után a kétezres évek derekán született meg a döntés, miszerint a magyar diákokat külön, csak számukra fenntartott helyek illetik meg a vásárhelyi orvosin. Az egyetem ugyanakkor autonóm módon határozhatta meg, hogyan tölti fel a tandíjas helyeket, és induláskor úgy határozott, ezeket a legtöbb esetben 50-50 százalékban osztja szét a román és a magyar felvételizők között. Eleinte ezt a magyar diákok bánták, ugyanis legtöbbször magasabb átlaggal estek ki, mint mások a román tannyelvű szakokon. Idén azonban ez nem így történt: a román jelentkezők jobb eredményeket értek el az általános orvosin, olyannyira, hogy a felvételi átlagok alapján a „vonal alatt” sorakozó első 80 diák kivétel nélkül román nemzetiségű, miközben az idei kiírásban az egyetem 80 tandíjas helyet hirdetett meg. Bár a felvételi tájékoztatóban még az állt, hogy a fizetéses helyeket – akárcsak az államilag támogatottakat – egyenlő arányban foglalhatják el a magyar és a román jelentkezők, a felvételi átlagok láttán a román többségű szenátus, magyar tagjai megkérdezése és beleegyezése nélkül, utólag úgy döntött, a 80 tandíjas helyet ezúttal az átlagok alapján tölti fel – 80 román diákkal.
Az a többség határozott így, amelyről már tudjuk: nem hajlandó gyakorlatba ültetni az új tanügyi törvény rendeletét, miszerint a multikulturális egyetemeken a kisebbségek jogosultak önálló tagozat vagy tanulmányi vonal létrehozására. Világos: az a többség határozgat így, amely számára a multikulturalizmus nem jelent mást, mint a domináns fél erőfitogtatását a kiszolgáltatott kisebbséggel szemben.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!